Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 41/2020 (Győr, 2020)
Tanulmányok - Bagi Zoltán Péter: A Győrbe rendelt oszmán had létszáma 1594 és 1598 között a Fuggerzeitungokban található bejegyzések alapján
BAGI ZOLTÁN PÉTER megbízható adatok. Az elfogottak, a hódoltsági parasztok vagy a pribékek vallomásai sokszor ellentmondtak egymásnak. Hol egy nagy létszámú és jól ellátott hadról beszéltek, hol nyomorgó lovasokról és gyalogosokról, akiknek se zsoldja, se elesége. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy a tendenciákat, azaz a had létszámának változásait nyomon tudjuk ezen híradások alapján is követni. Gondoljunk csak az 1595-ben Esztergom megsegítésére Győrből kivont had pusztulására, egy évvel később Csigalazáde Szinán parancsára, vagy a portai janicsárok odaküldésére. A legmegbízhatóbb információt közvetlenül az 1597. évi ostromot megelőzően Ruschan vajda és a nála talált, Mahmud pasa által a szerdárnak írt levelek szolgáltatták. Előbbi tanúvallomásával kapcsolatban azonban nem világos, hogy a Kriegsarchivban fennmaradt tisztázatból miért hiányoznak igen lényeges részek. A másik nagyon fontos megállapítás, amit a Fuggerzeitungok vizsgálata alapján tehetünk, hogy Győrt a Porta kiemelt és stratégiai fontosságú helynek tekintette, amely egyszerre szolgált a hódoltság védelmére és egy Bécs elleni hadjárat kiinduló pontjául. A nagy létszámú, állandóan odarendelt hadon kívül is igyekezett gondoskodni védelméről, hiszen 1595-ben jelentős számú lovasságot és gyalogságot rendelt oda, hogy megakadályozza a Mansfeld vezette keresztény csapatok ostromát. Egy évvel később pedig a pápai, a veszprémi, a palotai, a tatai, a szentmártoni és a tihanyi oszmán parancsnokokat utasították arra, hogy egy keresztény hadjárat esetén döntő részben Győrbe vonuljanak és várják az ostromot. Egy 1597-ben küldött híradás szerint pedig a budai beglerbég a pápai, a veszprémi és a szentmártoni hadakat akarta ide rendelni. Mindezzel a stratégiai fontosságú erősség védelmi potenciálját kívánták növelni. Emellett ideiglenesen, hosszabb-rövidebb időre, főként a téli hónapokban tatárokat is elszállásoltak, táboroztattak itt és a környéken. Ezzel két legyet ütöttek egy csapásra. A zsold nélkül, segélyhadként szolgáló tatárok a környék módszeres feléléséből, kirablásából tudták eltartani magukat, megfélemlítve és elüldözve a keresztény lakosságot. A hadszíntéren való kiteleltetésük ráadásul lehetővé tette, hogy időben csatlakozzanak az oszmán fősereg magyarországi hadjáratához, „megspórolva” ezzel a Krímből történő hosszú, fáradtságos és részben ellenséges területen át történő kivonulásukat. Felhasznált levéltári források Österreichische Nationalbibliothek (ÖNB) Fuggerzeitung Codex (Cod.) Österreichisches Staatsarchiv (ÖStA) Kriegsarchiv (KA) Alte Feldakten (AFA) Hofkriegsrat (HKR) Protokoll (Prot.) Expedit (Exp.) Registratur (Reg.) 54
