Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 41/2020 (Győr, 2020)
Tanulmányok - Bagi Zoltán Péter: A Győrbe rendelt oszmán had létszáma 1594 és 1598 között a Fuggerzeitungokban található bejegyzések alapján
A GYŐRBE RENDELT OSZMÁN HAD LÉTSZÁMA I 594 ÉS I 598 KÖZÖTT Pálfify Miklós vezette hadak egy új fegyver, a petárda segítségével visszafoglalták Tatát.68 A támadást követően, május 27-én Bécsből írt jelentés szerint amennyiben 6-7000 lovas és gyalogos akkor együtt lett volna, úgy ebben az első rémületben (ami a törökök között volt) Győrt is meg lehetett volna hódítani.69 Hamarosan újabb információ érkezett az erősség védelmével kapcsolatban is. Egy június 7-i jelentésben az elfogott tatai bég vallomása alapján azt közölték, hogy Győrben 8000 fegyverforgató állt rendelkezésre.70 A későbbi híradások tükrében ez meglehetősen túlzó számnak tűnik, még akkor is, ha hozzászámítjuk azt a haderőt, amelyet a keresztény sikerek folytatásától tartó budai beglerbég állítólag Pápáról, Szentmártonhegyről és Veszprémből akart kivonni és az említett erősségbe küldeni.71 Ez esetben újra az egy esztendővel korábbi tervezet tűnt tehát fel, amely Győr megsegítését a környező és mögötte elhelyezkedő várak védelmi lehetőségeinek rovására, illetve csorbításával kívánta megvalósítani. Mindeddig olyan információk álltak az Udvari Haditanács és a keresztény hadvezérek rendelkezésére a győri oszmán had létszámát és összetételét tekintve, amelyek hallomásokon, megfigyeléseken és fogolyvallomásokon alapultak. A változásokat és tendenciákat ugyan körvonalaikban megmutatták, de egyéb forrás híján megbízhatóságuk igen erősen megkérdőjelezhető volt akkor is és ma is. Valójában a pontos létszámadatokat nem ismerjük, de azt tudjuk, hogy Győrben, stratégiai fontossága és az erősség kiterjedése miatt, nagy számú lovast és gyalogost állomásoztattak. Az eddig egymásnak is ellentmondó információkhoz képest a már említett, elfogott Ruschan vajda, valamint a Győrből kiszökött pribék vallomását az őrség létszámáról a legmegbízhatóbbnak tekinthetjük. Mindkettő beszámolójából ugyanis az derült ki, hogy az 1597. esztendei ostromot közvetlenül megelőző időszakban csak 3000 fegyverforgató volt az erősségben. Ráadásul Ruschan vallomása alapján az ostromlottak összetételét is ismerhetjük. Érdekes módon a vajda beszámolója két formában is fennmaradt: egyrészt egy, a győri táborból szeptember 26-án küldött levélben, másrészt a bécsi Kriegsarchiv Alte Feldakten levéltári állományában egy rövidebb tisztázatban. Mint ahogy említettem, ez utóbbiról készített fordítást Kelenik József, amelyet aztán Hegyi Klára is felhasznált munkájában.72 A két irat azonban a létszám tekintetében bizonyos helyeken eltér egymástól. Mindezeket az eltéréseket egy táblázatba rendezve lehet a legmegfelelőbben bemutatni.73 68 Tóth 2000. 266-268. 69 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. föl.: 559r-560r 70 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. föl.: 532r 71 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. föl.: 435r-v 72 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. Fol.: 244r-v; ÖStA KA AFA 1597-9-30.; Kelenik 1989. 75-77.; Hegyi 2007. 1495-1496. 73 Müsztahfiz lásd Hegyi 2007. 111-120., 366.; Gönüllü uo. 129-130., 362; Besli lovasság uo. 127-129, 362., Azabok uo. 130-134,, 360; Martalóc 134-138.; Portai janicsár uo. 141-149.; Dzsebedzsi uo. 362. 51
