Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 41/2020 (Győr, 2020)
Tanulmányok - Bagi Zoltán Péter: A Győrbe rendelt oszmán had létszáma 1594 és 1598 között a Fuggerzeitungokban található bejegyzések alapján
A GYŐRBE RENDELT OSZMÁN HAD LÉTSZÁMA I 594 ÉS I 598 KÖZÖTT Ezzel teljesen ellentétes vallomást tett egy bizonyos Piri Ali, akit május 25-én az óvári magyar lovasok fogtak el, majd hallgattak ki Becsben. Beszámolója szerint nemrég az erősségben még 10 000 fős őrség állomásozott, amely szám meg is egyezik az 1594. október 22-i jelentésben olvashatóval. Ám a vallomás felvételének idején 7000 gyalogosnál és 1000 lovasnál több már nem volt ott. Erősítésükre állítólag Budáról 1500 janicsár jött volna, így Győrött már 4000-en lennének ebből a csapatnemből, a többi egyszerű török katona. Tudomása szerint más idegen (az erősség lovasain és gyalogosain kívül oda rendelt tatár vagy egyéb) had nincs ott, mert kivonultak élelmet beszerezni. A vallomástevő úgy tudta, hogy a török Győrnél nem akar hidat építeni, ha mégis, akkor inkább Esztergomnál tenné ezt meg. Ráadásul nem rendelkeznek sok vízi járművel sem, ami a közlekedésüket megkönnyítené. Piri Ali szerint összesen 6 vagy 7 hajójuk van, valamint 5 sajkájuk.25 Győr környéki újabb csapatmozgásokról az 1595. június eleji híradások számoltak be. Az ide érkezett hadaknak azonban egészen más volt a feladata, mint az év elején odarendelteknek. Akkor a telelő tatárokkal együtt a keresztény kézen maradt területeket kellett felprédálniuk, most azonban a stratégiai fontosságú erősséget védelmezniük. Győr elvesztését követően ugyanis az uralkodó birodalmi, hadi és titkos tanácsosokból álló bizottságot hívott életre, amelynek fő feladatául azt szabta meg, hogy megállapítsa a kudarcok okait. Az 1594. november 12-én átadott jelentésükből kiderül, hogy egyebek mellett Mátyás főherceg számára nem állt rendelkezésre egy hadakozásban járatos helyettes, aki megfelelően segíthette volna munkáját, az ostrom és a csapatok irányítását. Egyedül csak az Udvari Haditanács elnöke, David Ungnad von Weißenwolf segítette őt Esztergom ostromában és Győr alatt.26 Az udvarnak tehát meg kellett találni erre a posztra a megfelelő személyt. Mivel, ahogy Istvánffy írja munkájában: „.. .midőn igen jó tudós, bölcs, gyakorlott hadakozó kapitányit arra szükségesnek lenni ítélné, mely nélkül, hogy ekkedig nem kevéssé szűkölködött légyen, megtapasztalja vaia”.27 Az udvar erre legalkalmasabb személyként a már említett Mansfeldet találta meg, aki rövid prágai, majd bécsi tartózkodása után május közepén a már gyülekező sereghez utazott Bruck an der Leithába, majd onnan Óváron át Mosonba. Ott a Duna és a Fertő-tó közötti 12 000 lépés széles területen egy 80 000 fő befogadására képes tábor építését rendelte el, amely meglepő gyorsasággal — két nap alatt — elkészült.28 Elrendelte, hogy Pozsonynál és Óvárnál egy-egy, míg Komáromnál két hajóhidat építsenek a sereg könnyebb mozgása érdekében. Mivel ekkor még Győr ostromára készült, ezért parancsot küldött az alsó-ausztriai Kremsbe, hogy 80 000 rőzseköteget készítsenek és szállítsanak a sereg után. Szándéka szerint ezekkel a Kis-Dunát rekesztette és terelte volna el, hogy a győri oszmán őrség vízi úton ne kaphasson utánpótlást.29 Az Udvari Haditanács egy protokollum bejegyzéséből tudjuk, hogy Mansfeld 1595 májusának folyamán 500 000 rőzseköteget, 300 000 darab cöveket és cölöpöt, valamint 500 vagy annál is több sánckosarat igényelt a hadjárat25 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8968. föl.: 4l9r-420v 26 Hausmann 1983. 196. 27 Istvánffy 2009. 195. 28 Istvánffy 2009. 196. 29 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8968. 453v-A54r 45
