Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 41/2020 (Győr, 2020)
Tanulmányok - Szatlóczki Gábor: A polgár, a zsellér és a jobbágy. Adalékok a győri polgárság középkori adattárához
SZATLÓCZKI GÁBOR lakosa nem a polgárok egyházi és világi közösségeinek, hanem a felettük ispáni birodalmat tartó uraság ispánságának volt. így amikor valamely nemes szolgálataiért birodalmat {possession) kért fel a királytól, akkor azt nem a falvak és városok, hanem a jobbágyok számában fejezték ki, más szóval olyan ispáni birodalmat kértek örökségre, amelynek urasága alá a kívánt számú jobbágy tartozott.' A „győri” polgárok és közösségeik Miután a polgár és közössége fogalmát immáron körvonalaiban megismertük, érdemes a fentebbi alapvető ismérveket ezúttal Győr példáján is megvizsgálni. Mielőtt azonban a győri polgárokat újra áttekinteném, először is tisztáznom kell, hogy egyáltalán kit tekinthetek annak. A középkori ember gondolkodásmódjában ugyanis egy városra vagy falura — napjaink helyrajzi központú szemléletével szemben — elsődlegesen az emberek közösségeként tekintett, és csak másodlagosan gondolt annak építési formájára, kiterjedésére, határaira. Éppen így a magyar váras/város szó is a korban kétféle értelemmel bírt, elsőben eredete szerint melléknévi formában a helyrajzi értelemben vett településformát (latinul oppidum), míg másodlagosan - főnevesült alakjában - egyszerű képzettársítás eredményeként az ott élő közösséget jelentette (latinul civitas).7* Ennek okán ugyan elvileg majd minden civitas város {oppidum) volt, vagy azzá lett, de nem minden város volt önmagában civitas.77 78 79 A városok tudniillik — a civitasoV. és oppidumoV egyaránt - nem számítva a helyrajzi ismérveiket, és communitasdk jogi vonatkozásait, éppen úgy velálok, azaz villák voltak, mint a falvak közösségei és majorságai.80 A magyar Ferdinánd király 1566. január 25-én kelt ígérvénye Enyingi Török Ferencnek, hogy 100 jobbágyot fog neki adományozni. MNL OL E 21 1567.08.01. g. 1-3. A kért adomány a magvaszakadt Bajnai Both család Zala megyei Botszentgyörgy vártartománya volt. A kért, vagy ígért jobbágyok száma nem a tényleges, hanem a lehetséges állapotot, másként a lakott vagy lakatlan jobbágyhelyek összességét jelentette. 78 A 17. század végén készült Pápai Páriz szótárban a civitas és az oppidum egyaránt magyarul város jelentéssel szerepel. Ugyanakkor a civitas szómagyarázatában minden példa a közösség értelemből indul ki, míg az oppidum esetében pont fordítva, a város helyrajzi értelméből. Ugyanez igaz a számtalan más címszó alatti példák esetében is. Pápai Páriz 1708. 106. 406. Az 1603 körül írt Szenczi Molnár Albert-féle magyar-latin szótár a mezőváros címszó alatt az oppidum és civitas, míg a városnál a civitas, urbs és oppidum jelentést tartalmazza. Szenczi Molnár 1708. 164., 250. Mivel a mezőváros, mint város valóban oppidum volt, a közössége pedig sok esetben civitas, mindkét szómagyarázat helyes. Fontos kihangsúlyozni, hogy a civitasnak elsődleges helyrajzi jelentése nem volt, ekképpen vár értelemmel sem bírt. Továbbá bárminemű helyrajzi vonatkozás, pl. a kőfallal való övezés (civitates murataè), csak a város egyszerű képzettársításának eredménye, a civitas jogálláshoz nem volt köze (lásd Szeged példája). A vár jelentésre és a kőfallal való övezettségre lásd Lakatos 2019. 11—12. 79 A szabad városok is gyakran előfordultak oppidumkénn említve. Ladányi 1980. 461-462. A civitas jogállást a 14. század végére ugyan sok közösség elérte, de a későbbiekben jellemzően csak azokat a városokat nevezték rendszeresen civitasnak, amelyek egyéb kiváltságaikat is, mint közösség kapták. Ennek okán a szabad városok azért írták önmagukat civitasnak, mert a szabadságaikat nem a város vagy annak polgárai egyénenként, hanem a közösség egyeteme, a civitas nyerte el és használta a mindennapokban. Az oppidum meghatározására lásd 89. lábjegyz. 80 A 13-15. századi forrásokban gyakorta viliéként (libera villa) szerepelnek még a későbbi civitasck is. Lásd villa seu oppidum, libera villa seu civitas példákat. Ladányi 1980. 459-460., 463., 466. Az tehát, hogy egy település esetileg villaként és nem oppidumként, vagy civitasként szerepel az oklevélben, egyéb 24
