Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 41/2020 (Győr, 2020)
Forrásközlések - Perger Gyula: Egy furcsa szerelmi história. Az utolsó győri nyilvános lefejezéshez vezető út története
EGY FURCSA SZERELMI HISTÓRIA A versben szereplő, az élettől búcsúzó „Törvény-Tanuló” — bár ez a szövegben csak áttételesen jelenik meg — azonos a „22 esztendős Ifjú... J. Lászlóival, ki tsak mostanában végzetté Iskoláit.. .”5 Az „eseményt” elbeszélő ponyvanyomtatvány, bár alapvetően a kivégzés lírai dokumentációja, egyes helyein konkretizálja a búcsúzó ifjú személyét: „Jaj nékem kegyetlen, vad szívű gyilkosnak Ámbátor sokaktól tartattam okosnak: Oskolám’ pállyáját, minthogy elvégzettem, A hol sok jót hallván, eszembe vehettem: Hogy a’ bűn büntetés nélkül nem maradhat; Másként minden veszély reánk eláradhat. Azonban én ollyan oktalanná lettem, A’ midőn a Venust ismerni kezdettem: Hogy kívánságaimnak zablát eresztettem, Józan ész’ tanácsát éppen megvetettem. Egy álnok személyért á Törvényt megszegtem, Magam’ Ártatlannak vérébe kevertem.” A ponyvanyomtatvány szerzője — aki szintén akadémista volt6 7 - művének címoldalán a szemtanú pontosságával össze is foglalta az eseményt: „Gyászos fohászai Ns. Imre Lászlónak, ki Fántzó Katával, ennek férjén Horváth Pálon győri kir. Akadémia pedelusán elkövetett gyilkosságukért halálra ítéltetvén, 1820-ik évi Junius hó 30-án hóhér pallosa által kivégeztetett.” Amennyiben a törvény külön nem rendelkezett a halálbüntetés neméről, „akkor ezen rendszerint a pallossal való lefejezést kellett érteni”, kivéve, ha a büntetés nemének megjelölésére azért nem volt szükség, „mert az általános szokás alapján e tekintetben nem is merülhetett fel kétség”. A korábban gyakori minősített kivégzési módoknak8 az 1814. május 13-én kelt fejedelmi leirat vetett véget, és egyúttal elrendelte a halálbüntetések súlyosbítás nélküli, pallos vagy kötél általi végrehajtását. Előbbit a nők és nemesek számára tartotta fent. A rendelet 1848-ig volt hatályos.9 A 19. század elején, a nemi élettel kap5 Imre László Szilsárkányban született, nemes ifjúként 1816-ban kezdte meg tanulmányait Győrött. Ekkor a második bölcseleti osztályban tanult, majd 1817-től a jogakadémia hallgatója volt .Juhász 2017. 278. 6 A történetet „versezetbe munkáló” .Antal János első évi törvény tanoncz” az intézmény anyakönyveinek tanúsága szerint móri születésű katolikus nemes ifjúként került 1817-ben, 19 évesen Győrbe bölcsészetet tanulni. 1819-től volt joghallgató. Juhász 2017. 282. 7 S. Németh 1956. 67. 8 Az egyszerű kivégzési módok között a lefejezést, az akasztást, a vízbefullasztást, valamint a zsákba kötést, a minősített kivégzési módok között pedig a kerékbe törést, a karóba vagy nyársra húzást és a megégetést tartották számon. Berta 2002. 285. 9 Berta 2002.285. 131
