Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 41/2020 (Győr, 2020)

Forrásközlések - Domokos György - Bagi Zoltán Péter: Francesco Mella kapitány levelei Győr 1597. évi ostromáról

FRANCESCO MELLA KAPITÁNY LEVELEI GYŐR I 597. ÉVI OSTROMÁRÓL olaszt és vallont, akik aztán önként átálltak a törökhöz.31 Van 85-ből 71, a 2732 részéről várjuk napról napra, hogy jön megsegíteni Győrt, ahol, amint mondják, erősen híjával vannak az ellátmánynak, és minden éjjel vagy háromezer lovas őrködik. Amikor a tábor­ba értünk, akkor érkezett ide Pálffy uraság, aki négy török foglyot, főembereket hozott, akiket ő Pest alatt fogott el, amikor lovas portyán tartózkodott, és vagy harminc törököt levágott, s a többi elmenekült. Elvezette őket, hogy bemutassa Őfelségének a törököket. Az embereivel Esztergomba ment, és ott maradt azon a hadszíntéren.33 A törökök nem 31 ő. győri oszmán had állandó kitörésekkel zaklatta az ostromlókat, de a Mella által említettről nincs egyéb adatunk. Hasonló események leírását azonban ismerjük más forrásokból: A keresztény hadak szeptember 9-én érkeztek meg Győr falai alá. Vincenzo Gonzaga kamarásával és nemeseivel, összesen 15 vagy 20 lovassal kíváncsiságból Győr közelébe lovagolt. Amikor az ostromlottak észrevették a színpompás ruhákba öltözött, kiváló harci méneket megülő színes és tegyük hozzá, nagyon merész társaságot, kitörtek rájuk. Gonzaga és kísérete, amint észlelte a veszélyt, menekülésbe kezdett, ám félő volt, hogy a herceg élve jut az oszmán had kezére. Életük megkíméléséhez a kulcs végül nem gyors lovaik voltak, hanem az, hogy Seifreid von Kollonich lovas lövészeinek egy zászlója a közelben tartózkodott és segítségükre sietett. Az itáliaiak veszteségei így is jelentősek voltak. Kíséretének egyik tagját szablyával a torkán súlyosan megsebesítették, de még így is el tudott menekülni. Emellett egyik lovagjának a karját vágták le, míg egy nemes apródja a kezén szenvedett sebesülést. A legrosszabbul közülük azonban az a tálján nemes úr járt, akit az ostromlottak magukkal hurcoltak az erősségbe. Kollonich lovasai sem úszták meg veszteség nélkül az összecsapást, hiszen egyikőjük szintén fogságba esett, míg a trombitásuk szája elöl ellőtték a hangszerét. Hat nappal később, szeptember 15-én tíz tatár lovas a reggeli nagy ködöt kihasználva belopódzott az ostromlók táborába és Carlo Formentin sátrára rohantak. Egyik szolgáját két nyíllal meglőtték, de a támadók hamarosan elmenekültek. Ludwig von Puchheim azonban nem járt ilyen szerencsésen, mint Gonzaga vagy Formentin. Amikor szeptember 19-én, az erősség teljes körülzárása végett Pernstein regimentjét négy falkonettel a Bécsi kapuval szembeni külváros megszállására rendelték, a védők újra kitörtek. Az erősen ittas Puchheim a harc közben eltávolodott zsoldosaitól, így körülvették, levágták és a fejét vették. A kimentésére indult lovasok közül is megöltek tízet, ám legalább testét vissza tudták vinni a táborba. A kitörések megakadályozására a keresztények már korábban, szeptember 16-án éjszaka megkísérelték felgyújtani a Fehérvári kapuhoz vezető hidat, ám ez nem járt sikerrel. így az ostromlottak a továbbiakban is ki- és bejárhattak az erősségből. A védők oly módon „elszemtelenedtek”, hogy — egy jelentés szerint - szeptember végén három török német ruhába öltözve kilopódzott az erősségből, egészen a keresztények sáncáig. Mivel a keresztény katonák sajátjaiknak nézték őket, így nem is támadtak rájuk. Ezt kihasználva egy zsoldos mindkét kezét levágták és két másikat, valamint egy asszonyt magukkal hurcoltak. ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. fok: 309r-310r; ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. fok: 290r—291 r; ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. fok: 270r—v; ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. fok: 235r-v; ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. fok: 238v-240v; Ortelius 2002. 135r 32 A rejtjel nem oldható fel. 33 Eddigi tudomásunk szerint Pálffy Miklós csak az ostromot megelőzően, szeptember 3-án találkozott Miksa főherceggel a hédervári táborban, hogy megvitassák a hadjárat folytatását. Az akkori irat készítője úgy tudta, hogy a keresztény fősereg három napon belül átkel a Dunán és Komáromhoz vonul, hogy azután Budát támadja meg. Állítólag ugyanis hír érkezett Miksa táborába, hogy a magyarországi hódoltság köz­pontját mindössze 5000 fegyveres védelmezi. Buda sikeres ostromát követően pedig Győrt támadnák meg. A „dunáninneni” részek védelméért felelős országos főkapitány és esztergomi Obrist Esztergom környékén szállt táborba az alsó-magyarországi vármegyék, illetve a stratégiai fontosságú erősségbe rendelt német, magyar és vallon haddal. Pálffy azt a feladatot kapta, hogy a mintegy 9000 fősre becsült seregével tartsa szemmel a már Budánál gyülekező oszmán csapatokat és akadályozza meg hadműveleteiket. Miksa főherceg erősítésként magához kívánta rendelni ezt a gyalogságot és lovasságot. Erre azonban nem került sor. Pálffy ugyan eleget is tett volna a parancsnak, ám a budai oszmán had megindult Vác felé, így annak az erősségnek a felmentésére sietett. Ennek ellenére szeptember 23-án a győri táborból azt jelentették, hogy Pálffy magyar lovasságának és gyalogságának egy része, valamint Johann Baptista Pezzen öt zászló német gyalogosa megér­kezett. Pálffy teljes hada azonban az ostrom végeztéig nem jelent meg. ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. fok: 111

Next

/
Oldalképek
Tartalom