Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 40/2019 (Győr, 2019)

TANULMÁNYOK - SZATLÓCZKI GÁBOR: A magyar vármegyei és vártartományi hadszervezet aló. század közepén. Az 1550. évi dunántúli őszi hadfelkelés

S^atlóc^ki Gábor

is átkelt. Mindenesetre a dicsőség egy részét meghagyta Nádasdinak, miszerint a Fehérvárra és Pécsre megtérő törököket ő űzte Pápáról.42

A dunántúli had végül október 28-án oszlott fel, mindazonáltal Salm generális főkapitány miután hazabocsátotta a Felvidékről és az alsó részekről gyűlt vármegyei hadakat, a seregével továbbra is Egerben maradt a folytatódó szolnoki építkezés felügyeletére és biztosítására, ott is halt meg december végén.43

A hadfelkelés

1550-ben a dunántúli vármegyék felkelését közvedenül — a király parancsára, avagy az ő nevében - Nádasdi Tamás országos főhadnagy rendelte el. Első lépésként egy-egy parancslevelet küldött a hat vármegye főispánjának, amiben tudatta a felkelés okát, a hadak kiállításának mikéntjét, a táborba szállás időpontját és helyét. Újlaki Ferenc győri püspöknek és a vármegye főispánjának küldött parancsára a püspök már szeptember 5-én válaszolt, így Nádasdi levele feltehetően 3-án vagy 4-én kelt Bécsben.44 Külön mandátumot küldött a felvidéki és tiszántúli uraknak, amelyben megparancsolta, hogy Szolnok megerősítése, valamint a törökök, Petrovity Péter és Fráter György okán a zászlósurak, prelátusok és nemesek a jobbágyaik ötöd részével szálljanak hadba Bátori András országos és Niclas Graf zu Salm generális főkapitány alatt.45 A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy 100 egész jobbágyúlés, avagy annak adóegysége, a porta után az ötöd részt, másként 20 gyalogost kellett kiállítani. A parancslevél kézhezvétele után a főispánok általában 7-10 napon belül gyűlést hirdettek, amiről a parancslevelet a viceispánok és a szolgabírák feladata volt minden megyebeli nemesnek a házához körbehordozni, senki ne mondhassa, hogy nem volt tudomása a felkelésről. Az 1555-ös hadjárat alkalmával Nádasdi parancsát Ivánci Péter Vas vármegyei viceispán szeptember 3-án kapta kézhez. Mivel a vármegye főispánja is Nádasdi volt, Ivánci közvedenül intézkedett a gyűlés összehívásáról, aminek időpontját 12 nappal későbbre, azaz szeptember 15-re határozta meg. A Nádasdi parancsáról készült másolatokat a megye 8 bí42 „... Nyittra melkt való táborunkból Esztergom felé indulónk, azontúl az törek meg ijedet és által ment ay Fisszán és míg mi mehettünk utánna az gyalog néppel, utánna mentünk annyéra, hogy Esztergomot es meg vehettük volna és nevet s^er^ettok volna magunknak, ... Azt nem monthattya kegyelmed, hogy kegyelmed űzte volna el őket, mert messze volt Pápa, hanem ha azokba űzte egy nihányát, kik Fejérvára és Pécse tértenek volna." Nyári Ferenc levele Nádasdi Tamásnak 1550. október 26. Bucsány. OL E 185 Miss. 25. d. Nyáry Ferenc - Nádasdy T. nr. 25.

43 Bátori András november 2-án már ecsedi várában tartózkodott, llléssy 1893. 647. 23. levél. Salmra lásd a szolnoki számadásokat és további leveleit llléssy 1893. 648. Pálfjy 1999. 230.

44 Újlaki Ferenc győri püspök levele Nádasdi Tamásnak, melyben jelenti, hogy megkapta a parancsát. 1550. szeptember 9. Pozsony. OL E 185 Miss. 44. d. Újlaki Ferenc - Nádasdy T. nr. 13.

45 A parancslevél dátum nélküli szövege Nádasdi sajátkezű fogalmazványaként maradt fenn. A címzettek: Nyári Ferenc, Salm Miklós, Bátori András, Bebek Ferenc, Homonnai Gábor, Bernardo Áldana, Perényi Péter, Serédi György, Losonci István, Balassa Zsigmond, Zay Ferenc, Dobó István, Horvátinovity Bertalan, Horvát Bertalan, Glitti István, Zárkándi Pál, Verancsics Antal, Somlyói Bátori András. OL E 211 Lymbus 121. d. 3. tétel 164. folio.

13