Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 40/2019 (Győr, 2019)
TANULMÁNYOK - SZATLÓCZKI GÁBOR: A magyar vármegyei és vártartományi hadszervezet aló. század közepén. Az 1550. évi dunántúli őszi hadfelkelés
A magyar vármegyei és vártartományi hadszervezet a 16. század közepén. 15-e körül keltek, és akkortájt is még csak Véli esztergomi bég volt vele. Miközben Szolnok megépítésének megvalósítása egy hirtelen elöntés eredménye volt, a magyar hadszervezet mégis képes volt 17 nap alatt felvonulni, Salmnak 10 nap alatt Szolnok alá érni, míg a törököknek ugyanezt nem sikerült véghez vinni. Mekkora lehetett az 1550 őszén Szolnok miatt felkelt, illetve bevethető teljes haderő? A másik három táborba gyülekező megyék ötöd szerinti gyalogságával, az urak zászlóival és a nemesek személyes felkelésével együtt helyszínenként kb. 4-5 ezer fős, mindösszesen 20-25 ezer fős haddal számolhatunk. Az ötöd Az 1550-es hadjárat alkalmával a nemeseknek személyesen, illetve minden öt jobbágyuk után egy gyalogossal [cum quinta parte colonoruni) kellett táborba szállniuk. A gyalogosok elvben már a középkor óta a jobbágyok közül kerültek ki, ahogy arra az 1454-es dekrétum is egyértelműen utal.96 A korabeli vártartományokat, mint Kanizsa, Sárvár, Pápa, avagy Győr, de még a nagyobb birtoktesteket is, az ország és a megyék rendszeréhez hasonlóan több faluból és városokból álló ispánságok (offmolatus, comitatus) alkották.97 Egy-egy ilyen, a korban uraságnak (dominium) nevezett birtok saját mozgósítási rendszerrel és fegyverbe szólítható haddal is rendelkezett. A középkorban főként hatalmaskodások kapcsán előforduló ispánsági hadakra jó példa a Keszthellyel szomszédos három Páhok falunak egy évszázados birtokvita okán támadt 1466 előtti kirablása. A Gersei Pethők hadába a porkolábok vezetése alatt a két Zala megyei vártartományukból, Kemendről és Reziből 20 familiárist a lovagi szereikkel, illetve a tátikai és szántói tartományokból 221 fegyveres jobbágyot vagy zsellért tudtak kiállítani. A familiárisok lovasainak számát csak becsülni lehet, de nem járhatunk messze az igazságtól, ha lovagi szerenként átlagosan 3-4 lovassal számolunk. A teljes Pethő had összlétszáma 300 fő körül lehetett, amiből kb. 70-80 volt a lovas és 221 fő a gyalogos.98 Nádasdi sárvári, lékai és kapu vártartományaiból, mint azt az 1554-es példa is igazolja, pár nap alatt 200 gyalogost tudott a jobbágyok közül fegyverbe hívni. Ugyanezt a jobbágyok által kiállított sereget vethették be 1550-ben, akkor a mustrában 170-en szerepeltek.99 Később 1555-ben és 1557-58-ban is a 200 sárvári, kapui és lékai darabontot hívta hadba Nádasdi előbb Kanizsa védelmében, majd a szigeti építkezések alkalmával.100 A valamivel kisebb kanizsai tartományból Csányi Ákos 1559-ben 60 puskás gyalogost tudott felvenni, ugyancsak egy szigeti út biztosítására.101 Sziget 1555-ös ostromakor 96 Borosy 1971. 18., CJH I. 318. 97 Szatlóczki 2016. 174-180. 98 DL. 93353. 99 OL E 211 Lymbus 121. d. 23. tétel 15. folio. 100 „... az kétszáz darabontot ihn szerzem, szorgalmatos vagyok, ... ” Sennyei Ferenc levele Nádasdi Tamásnak 1555. szeptember 29. Sárvár OL E 185 Miss. 33. d. Sennyey Ferenc — Nádasdy T. nr. 319. Továbbá az 1557-es szigeti útra lásd nr. 444-448., 452, az 1558-asra nr. 513-516. 101 ,Az vártartományiLpuskásoknak ...” Csányi Ákos levele Nádasdi Tamásnak 1559. március 29. Csány. OL E 185 8. d. Csányi Ákos — Nádasdy T. nr. 300.; „Gyalokot hgyelmed ónét felül LX külgyen, az tübinek it 24
