Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 40/2019 (Győr, 2019)
TANULMÁNYOK - SZATLÓCZKI GÁBOR: A magyar vármegyei és vártartományi hadszervezet aló. század közepén. Az 1550. évi dunántúli őszi hadfelkelés
A magyar vármegyei és vártartományi hadszervezet a 16. század közepén. rája, avagy a négy szolgabíró és viceszolgabíráik a saját járásaikban vitték körbe.46 Ugyanekkor Zala megyében a szeptember 5-6-i kapornaki törvényszéken kezdték el a had hirdetését, a gyűlést pedig szeptember 14-ére Kehidára hívták össze.47 A felkelés nyomatékosításaként és egyfajta erődemonstráció gyanánt, a két főispán, Alsólendvai Bánfi László és István már Kapornakra is egy-kétszáz gyalogossal ment, majd a kehidai gyűlésbe is 14 lovaggal és negyven kopjás, puskás gyaloggal érkezett.48 A vármegyei közgyűlések fontos szerepet játszottak a mozgósításban, mivel itt vették számba, ki hány lovassal és gyalogossal tartozik hadba vonulni, valamint a várható sereglétszám tükrében döntöttek az élelmezés megszervezéséről. Mindkettő alapjául a törvények szerint az előző évi rovásadó jegyzéket használták. Annak hiányában pedig feltehetőleg esküvel tett bevalláson alapuló számlálást végeztek.49 1550-ben tehát az 1549. évi adójegyzékben szereplő összesített kapuszámok alapján kellett gyalogost állítani. Akinek nem volt 5 egész portányi jobbágyülése, az másokkal összeállva és egybeszámlálva, közösen küldött gyalogost a hadba.50 A nemeseknek a személyes részvétel kötelező volt, annyi engedménnyel, hogy a még osztozadan testvérek esetében csak az egyiküknek kellett megjelennie, mivel őket egy birtokosnak tekintették.51 Miután a rovásadó jegyzék alapján összeszámlálták a várható hadlétszámot, valamint meghatározták a szükséges élés mennyiségét és beszolgáltatásának rendtartását, kitűzték a táborba szállás napját és helyét. 1550-ben a Dunántúlon Nádasdi két táborhelyet jelölt ki, elsőben Moson, Sopron, Vas, Győr, Veszprém, illetve Zala megye keleti részének szeptember 21-éré Pápán kellett megjelennie, míg Zala vármegye nyugati felének, a kapornaki kisebb és nagyobb járásnak pedig Kanizsán. A gyűlésből tehát minden nemes hazament, ahol általában újabb egy hete maradt a felkészülésre és a fegyveres jobbágyai egybegyűjtésére. Zala vármegyében 1555-ben a szeptember 14-i kehidai megyegyűlés után viszonylag rövid időt szabtak, miszerint a megyei hadnak 19-e után a Kanizsához közeli Petriben kellett összegyűlnie.52 A mozgósítás 1550-ben is hasonló menetrend szerint zajlott, mivel a vármegyékbe 5- 6-a táján megérkező parancsok után 21-éig 14-15 nap, másként két hét állt rendelke46 „... mását köldezjok, mind az nyolc bíráknak, házakhoz hirdetni, és az gyűlés napját hatok ugyan ezen hónak tizen öted napjára, Szent Kereszt holda kelvére.” Ivánéi Péter levele Nádasdi Tamásnak 1555. szeptember 3. Szentmárton. OL E 185 Miss. 15. d. Ivánczy Péter - Nádasdy T. nr. 28. 47 „Ha az kegyelmed nyilván való levelével hirtelen az Bánfi urakat nem szorkalmayák vala, sietve küldeni teknap elüt kapornaki szék ... ” Csányi Ákos levele Nádasdi Tamásnak 1555. szeptember 7. Csány. OL E 185 Miss. 7. d. Csányi Ákos - Nádasdy T. nr. 74. 48 „Ma regei szálotunk ide be, az Bánfi uraknak tizennégy lovakjok, negyven kopj]ások, puskávaljüvének. ... Jüveltek Kethidára gyűlésbe szplkájokal, és egynéhány szfizgyalokokal. ” Csányi Ákos levele Nádasdi Tamásnak 1555. szeptember 14. Csány OL E 185 Miss. 7. d. Csányi Ákos - Nádasdy T. nr. 76. 49 CJH II. 128-129. 50CJH II. 128-129. 51 CJH II. 132-133. 52 ,Az viceespánal íratanak ez vármegyének, hogy Petribe gyüknek. ” Csányi Ákos levele Nádasdi Tamásnak 1555. szeptember 19. Csány. OL E 185 Miss. 7. d. Csányi Ákos - Nádasdy T. nr. 77. 14
