Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 40/2019 (Győr, 2019)
TANULMÁNYOK - TORMA BÉLA: Győr katonai helyőrsége és házi alakulatai az 1. világégésben
TORMA BÉLA Győr katonai helyőrsége és házi alakulatai az I. világégésben Győr város 1. világháborús történetét már többen és többféleképpen feldolgozták. Közülük Torma Attila részletes, a város életének számos területére kiterjedő, Győr városa 1. világháború alatt című könyvét említeném külön is. Munkámban egy a korábbi publikációkban nem nagyon érintett témakört vizsgálok: a város vezetésének és katonai helyőrségének együttműködését, valamint a város kapcsolatát házi alakulatai (a cs. és kir. 19. gyalogezred, illetve all. tábori vadászzászlóalj) harctéri megjelenésével, illetve megjelenítésével a városi médiában.1 Győr lakóinak jelentős hányadát családi-rokoni szálak fűzték házi alakulataihoz, így fronttörténetük érzelmi motivációs tényezőként jelent meg a város közönsége háborús közhangulatának alakulásában. Győr civil társadalma háborús közállapota romlásának tükrében kísértem figyelemmel katonai helyőrségének történetét; hogy milyen szerepet játszott a helyőrség a város életében, illetve a háborús közhangulat alakulásában. Rámutatok, hogy a városi médiában megjelent hírek hogyan szolgálták ki a hivatalos háborús propagandát, hogyan váltak a véráldozatok egy igazságtalan háborúban az egyéni hősiesség és a hazaszeretet erkölcsi mércéjévé. Ezt a célt szolgálták a sajtóban megjelent, a hadisikereket követő kitüntetések és a hősi halottak név szerinti közzététele. Ebbe az eszköztárba sorolhatók a város mindenkori polgármestere és a házi alakulatok parancsnokai közötti levélváltások. Végül arra voltam kíváncsi, hogy a civil és katonai gondolkodásban mikor érlelődött meg a háború értelmetlensége, mikor fogalmazódott meg a békevágy. 1. Győr helyőrsége és házi alakulatai 1914-ben 1914 augusztusában, a Győr helyőrségben állomásozó, zömmel magyar állományú cs. és kir. csapatok hadszíntérre vonulását követően helyüket bosnyák, osztrák és lengyel nemzetiségű alakulatok foglalták el. A helyőrség összetétele lényegesen megváltozott, megszűntek a város felé kialakított és jól bejáratott katonai hivatalos és személyes ba1 A háziezred 1945 előtt ismert katonai kategória. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején egy városban állomásozó és nagyobbrészt a város szülötteiből sorozott állománnyal rendelkező ezredet értjük alatta. Háziezrednek tekintették azt az ezredet is, amelynek tulajdonosa az uralkodóház valamely tagja volt. A város házi-alakulatának tekintette a cs. és kir. 19. gyalogezredet és a 11. tábori vadászzászlóaljat. A 19. gyalogezred tulajdonosa egyúttal a mindenkori trónörökös volt. 91
