Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 40/2019 (Győr, 2019)

TANULMÁNYOK - BAGI ZOLTÁN PÉTER: Elveszve a fogalmak tengerében

Bagi Zoltán Péter

szervezet egészére érvényes következtetéseket vonnánk le mindezekből, két fontos tényezőre fel kell hívnom a figyelmet. Egyrészt a végházakba rendelt mezei hadak szervezete, mint láttuk, nem a magyar hadszervezet sajátosságait követte, hanem a német hadszervezet elvei szerint épült fel, hiszen a győri végvidék Alsó-Ausztria végvidéke volt. Hasonlóan, ahogyan Zsigmond vagy Mátyás király Boszniában, illetve az Al- Dunától délre védelmezte a Magyar Királyságot az Oszmán Birodalom előretörésétől, úgy az alsó-ausztriai rendek az Eszak-Dunántúlon tették ugyanazt saját tartományuk védelmében, finanszírozva az itteni had mintegy 60%-át. Ahogyan Pethő Kristóf a Magyar Kamarának küldött egyik keltezés nélküli supplikációjában írta, amikor vitézeit „Bécs orszák füzetet népe közé” akarta felvetetni.90 Ezért is nem találunk tehát a kor német katonai kifejezéseire megfelelő magyar szót a 16-17. században. Bizonyos elemei azonban mégis megfeleltethetők voltak egymásnak, mint például a Hauptmann és kapitány/hadnagy, vagy az Oberhauptmann és a főkapitány, ám jószerével olyan mértékben eltértek egymástól, hogy az adott idegen kifejezés magyarra fordítása zsákutcába vezet. Másrészt azt sem felejthetjük el, hogy a végházakba rendelt mezei had a magyarországi hadügy igen fontos és meghatározó, ám nem az egyeben és döntően nem magyar eleme volt. A magyar hadszervezet alapos, minden részletre kiterjedő áttekintésével még mindig adósok vagyunk: nem látjuk tisztán a szervezetét, a korban pontosan körülhatárolt részeit összemossuk, még arra is magyarként gondolunk, amihez a magyar rendeknek, illetve a Magyar Királyságnak semmiféle köze sem volt. Csak ennek a deficitnek a megszüntetésével kaphatunk világos és tiszta képet aló. századi valóban magyar hadügy állapotáról és szerkezetéről.

90 MNL OL E 41 Litterae ad Cameram exaratae 242. csomó föl.: 76r

59