Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 40/2019 (Győr, 2019)
TANULMÁNYOK - SZATLÓCZKI GÁBOR: A magyar vármegyei és vártartományi hadszervezet aló. század közepén. Az 1550. évi dunántúli őszi hadfelkelés
A. magyar vármegjei és vártartományi hadszervezet a 1 6. százaii közepén. sem, ahol a hétköznapokat éppen úgy az ország törvényei határozták meg, mint az országlakosok esetében. Mikor az ülést birtokló személyt, vagy a maga helyett kiállított gyalogosát hadba hívták, annak eredendően két oka lehetett. Elsőben a forrásainkban leggyakrabban fennmaradó hatalmaskodások esete, mikor az uraság a saját birtokait ért támadás esetén a jobbágyai felkelését vette igénybe, vagy fordítva, a sérelmei megtorlásaként a fegyveres jobbágyait küldte harcba a tartomány területén kívülre. Első esetben a jobbágynak az uraságától kapott birtokigazságát kellett megvédenie, mivel annak háramlási joga, azaz örökös igazsága az uráé volt.129 Ennek megfelelően, ha a jobbágy az uraságot és a benne lévő saját birtokát védelmezte, akkor a nemeshez hasonlóan annak minden költségét személyében viselte. így volt ez 1552-ben Egerben is, ahol az ostrom során behívott és ott szolgáló 219 jobbágyi gyalogos, valamint a körülbelül 42 fő szabados mesterember semmilyen fizetséget nem kapott. Éppen ezért 1553-ban a harcban meghalt vagy megsérült gyalogosok árvái és özvegyei az uralkodóhoz fordultak segélyért, amit az erről készült jegyzék szerint meg is kaptak.130 Ugyanígy volt ez a kanizsai jobbágyok esetében is, tudniillik ha a vár védelmére hívták be őket, akkor csak ételt-italt adtak nekik, de zsold nem járt, ellenben a tartomány területén kívüli fegyveres szolgálatért már fizetséget is kaptak. így 1556 januárjában Térjék Tamás prefektus a vár védelmére jobbágyokat hívott be, ők egy hétig szolgáltak, majd más jobbágyok váltották őket újabb egy hétre.131 Mindazonáltal 1565-ben viszont azért panaszkodtak az almaszegi jobbágyok, hogy puskás szolgálatra kényszeríti őket Zele Jakab, de ők arra elégtelenek.132 Zele válaszából azonban egyértelműen kiderül, hogy a panasz nem volt jogos, és az nem a várbeli szolgálatra vonatkozott. A prefektus ugyanis azzal védekezett, mikor félelmes időkben puskásokat hívatott be, akkor mind ételtitalt adtak nekik a várban, ellenben amikor Kanizsai Orsolya engedelmével puskásokat vitt magával a Somogy megyei Kéthelyre, akkor a tartomány területén kívül már nem csak ellátást kaptak, hanem költséget is, magyarán fizetést.133 Amennyiben a jobbágy nem teljesítette felkelési kötelességét, akkor a nemeshez hasonlóan személyében és akár a birtokaiban is kárt vallhatott. 1547-ben Serédi Ferenc szentgyörgyi és bazini prefektus azért szólította fegyverbe Bazin város jobbágyait, mert néhány csavargó megtámadta a várbeli familiárisokat. Simon bőrműves azonban kissé lemaradt a hadtól, 129 Werbőczy 1894. III. rész 30. cím. 130 Barabás 1888. 388-400. 131 „... az te nagyságod jószágából hívatok be az szegénységben kik puskához tudnak. Ezeket hét számra hívatom mikor ki telik hetek más rész ismég belekbe ál, ... ” Térjék Tamás levele Nádasdi Tamásnak 1556. január 18. Kanizsa OL E 185 Miss. 40. d. Térjék Tamás - Nádasdy T. nr. 111. 132 ,AzPuskásságra ereltetik őket és puskával be hirdetik őket,... ” 1565. december 3. Kanizsa OL P 507 4. 4. nr. 10. 133 „... 6. Mikor azjalukrólfélelmes időben puskássokat híttonk, mind ételt italt attonk nekik. 7. Mikor én leányomat Fancsi Imrének haza attam, ahor csjak egyik sem kessérte azjobbágyok kezűi, hanem mikor én magam felességemel Kéthelre mentem, ahor vittem velem azpuskássokat az vár tartománból kegyelmed akaratyából. Az Zerényi uramis velem voltának ezen kiöl egyszer hat mássodszer három volt azpolgárokban azfizetet drabantokal egyetembe és mindenkor ételt, italt és kölcséget attam nekik mikor Ffancsit késsertetem." 1565. december 3. Kanizsa OL P 507 4. 4. nr. 10. Zele Jakab válasza a kanizsai jobbágyok panaszaira 1565 december 3-a után. OL P 507 4. 4.nr. 9 32
