Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 40/2019 (Győr, 2019)
SZEMLE - HORVÁTH JÓZSEF: Egy 17. századi győri Obrist életrajza. Bagi Zoltán Péter: Türkenlouis. Bádeni Lajos (1655-1707)
A GYŐRI TANULMÁNYOK KÖZLÉSI SZABÁLYZATA A Győri Tanulmányok szerkesztősége új irányt kíván szabni periodikájának, és a lektorált folyóiratok sorába kívánja emelni. Kibővítjük a szerkesztőbizottságot, és a szerkesztőséghez beküldött írásokat két független lektor fogja megítélni, akik javaslatot tesznek a munka megjelentetésére, illetve — amennyiben ez szükséges — átdolgozására. Azért, hogy a munka gördülékenyen haladhasson, a kézirat leadásának dátumát minden év július 31-re tűzzük ki. Általános érvényű közlési szabályzatot is kívánunk alkalmazni, amely betartásához ragaszkodunk. Azaz már a leadott cikkeket e szerint kell elkészíteni. A jegyzetekben az idézett műveket, forrásokat rövidítve, a szerző (szerkesztő) vezetéknevével és a megjelenés évszámával kérjük megadni. Pl. Seres 2018. 903. Ezt az írás végére helyezett Hivatkozások Jegyzéke cím alatt kell feloldani, az alábbi sorrendben: Levéltári források, Szakirodalom, Internetes hivatkozások; a rövidítés és annak feloldása között Tab. leütés alkalmazandó (pl.: Seres 2018 —>1 Seres István: Udvarhelyszék katonai veszteségei 1657—1661. Hadtörténelmi Közlemények 131 (2018) 4. sz. 903-940.). Művek, szakirodalmi írások szövegének átvételét idézőjelek közé foglalásuk jelzi, az idézetek egészének kurzív szedéssel való közlését kérjük mellőzni. A főszövegben kurzívval emeljék ki a műcímeket, az idegen nyelvű terminus technicusokat így: (terminus technicus), és ahogyan a jegyetekben, úgy a főszövegben is kurziválják a folyóiratok elnevezését. A szerző család- és keresztneve kurzívval szedendő. A keresztnevet mindig ki kell írni, nem kezdőbetűvel rövidíteni (kivétel, ha a címlapon csak kezdőbetű szerepel). A szerző kereszt- és családnevének sorrendje mindig a nyomtatványon olvashatóval egyezik meg. Társszerzők nevei között nagykötőjelet kell használni. A szerző(k) neve után mindig kettőspont következzen. Ha a műnek alcíme is van, közéjük pont kerüljön, akkor is, ha az alcím zárójelben van. A cím után, zárójel nélkül következik a kötet szerkesztőjének neve, előtte a Szerk. szócska áll, ha az idézett kötet magyar nyelvű; Ed., ha angol, olasz vagy latin; Ed., ha francia; Hrsg. vagy Hg. (= Herausgeber), ill. hrsg. vagy hg. (= herausgegeben), ha német nyelvű. Több szerkesztővel bíró angol könyvek idézésekor az Ed. helyett a többes számot jelző Eds. szócska áll. Több szerkesztő esetében azok neve között nagykötőjel van (nem vessző). Pl. Fedir Androshchuk: The Vikings in the East. In: The Viking World. Eds. Stefan Brink — Neil Price. London-New York, 2008. 517—542. A kiadás helye, a kiadás éve e sorrendben következnek, közöttük vessző áll. A kiadás helyét mindig ereded nyelven és teljes egészében ki kell írni (pl. Wien vagy Budapest). Az idézett könyvet magába foglaló könyvsorozat címét a kiadás évét követően zárójelben kérjük. Pl. Kn/oskó Mihály. Mohamedán írók a steppe népeiről. 1/1. k. Földrajzi irodalom. Szerk. Zimonyi István. (Magyar Őstörténeti könyvtár 10.) Budapest, 1997. 223
