Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 40/2019 (Győr, 2019)

TANULMÁNYOK - TORMA ATTILA: A Tanácsköztársaság közigazgatási szerveinek kiépülése Győrött

A Tanácsköztársaság közigazgatási szerveinek kiépülése Győrött

ták.13 Március 30-án a város közigazgatási és gazdasági szervezeteinek munkáját az átalakításokig felfüggesztették, majd hatásköreiket szűkítették.

A régi vezetés, Farkas Mátyás polgármester jogkörének jelentős korlátozásával április 22-ig állt a városi adminisztráció élén. Ezt követően a politikailag megbízhatatlannak talált városi tisztviselőket május 27-én rendelkezési állományba helyezték. A volt polgármestert július 1-jén nyugdíjazták.14

A Direktórium megválasztásával egy időben a testület kinevezte a népbiztosokat, helyesebben a politikai megbízottakat. 14 területre neveztek ki kádereket. Flatáskörük az egész megyére és a városra is kiterjedt. A szociális igazgatást és a termelést érintő ügyeket kivonták a Néptanács irányítása alól. Szerepét átvette a Direktórium és az Intéző Bizottság.15 A Direktórium politikai megbízottakat nevezett ki és felügyelete alá vont jogköröket. A tanácstól hivatalokat választottak le és újakat alakítottak ki. így a Közellátási Hivatal, a Lakáshivatal, ezt követően a Direktórium közvetlen irányítása alá tartozott. Az Egyházi Vagyont Kezelő Bizottságot, az Ipari Termelési Tanácsot, a Népjóléti Hivatalt, a Birtokrendező és Termelést Segítő Bizottságot, illetve a Sportbizottságot újonnan hozták létre. A Győri Direktórium határozatait a Munkás-, Paraszt- és Katonatanács nevében hajtotta végre. Tagjaik egyúttal politikai megbízotti feladatokat is elláthattak.

Az első intézkedések közé tartozott az egyházi vagyon lefoglalása, a Győri Egyházmegyei Nyomda bezárása, a cenzúra bevezetése, a Dunántúli Hírlap című keresztény lap betiltása.16

A fegyverek, illetve a sajtó feletti hatalom átvételével egy időben került sor a gyárak államosítási tervének kihirdetésére is. Első lépésben az üzemi választmányok megerősítésére került sor. Az üzemi választmányok (üzemi tanácsok) vették át a termelő egységek vezetését és megválasztották az elnökségüket, az üzemi direktóriumaikat. A Magyar Vagon és Gépgyárban például Mayert, Löbl Istvánt és Schön Miksát választották üzemi direktóriumi tagoknak.17 Az igazgatók mellé megbízottakat neveztek ki, akik a gyár vezetőinek intézkedéseit voltak hivatottak ellenőrizni és a felsőbb szerveknek jelenteni. Az egyes vállalatok, szakmák munkásai, szellemi és fizikai dolgozók, hivatalnokok és kisiparosok, kereskedők és szellemi szabad foglalkozásúak alakították meg az úgynevezett szabad szakszervezeteiket. Ezek tagjainak, a „szervezett dolgozóknak” a társadalmi státusza ebben az időszakban magasabb lett. Ezeket a folyamatokat is a Győri Direktórium felügyelte. Az ideiglenesen a Győri Munkás-, Katona- és Paraszt13 GyH 1919. márc. 30. 75/2.

14 Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltár (GyMSML) Győr megye és város Munkás-Paraszt és Katonatanácsa Direktóriumának iratai. XVI. 1/5. 1409/D/1919.

15 Sáry 1969. 141-143.

16 MNL GyMSML Győr megye és város Munkás-Paraszt és Katonatanácsa Direktóriumának iratai. XVI/1 /1 4/D/1919.

17Gőcze-Perepatics 1964. 62. Mayer Lajos vagongyári mérnök a proletárdiktatúra alatt a kommunisták mellett kötelezte el magát, Löbl Adolf és Schön Miksa a szociáldemokraták jobb szárnyához tartozott.

112