Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 40/2019 (Győr, 2019)

TANULMÁNYOK - TORMA ATTILA: A Tanácsköztársaság közigazgatási szerveinek kiépülése Győrött

A Tanácsköztársaság közigazgatási szerveinek kiépülése Győrött

kora délután zajlottak le. Győrben és az országban a két párt közti egyesülési tárgyalások külön érdekessége volt, hogy ebben az időszakban a szociáldemokraták jószerével még az illegalitásból kilépő kommunista párt tagjait sem ismerték.2 A rövid tárgyalást követően a Magyarországi Szocialista Párt Győri Csoportjának elnöke a szociáldemokraták bal szárnyához tartozó Bécsi István lett. A liberális Radikális Párt Győri Csoportja március 22-én bejelentette megszűnését. A szakszervezetek kollektiven beléptek előbb a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba, majd az egyesülés után automatikusan a Magyarországi Szocialista Párt tagjai lettek.3

Még erre a napra, este hat órára tűzték ki a Néptanács helyébe lépő munkástanács megalakítását.4 A várost a háború befejezése óta irányító Nemzeti- majd Néptanács működése megszűnt, a városi közgyűlés mandátuma lejárt. A város és a megye új vezető testületé, a Forradalmi Munkás-, Katona- és Paraszttanács ezt követően szűk hatáskörrel, formálisan képviselte a város lakosainak érdekeit, hiszen a rendeleti kormányzás utasításainak végrehajtása, végrehajtatása volt a feladatuk. 1919. május 22-ig Győr város és Győr vármegye egyetlen szerv irányítása alá került.

1919. március 22-én a Belügyi Népbiztos táviratban értesítette a város vezetőjét, Wajdits Béla kormánybiztost a proletárdiktatúra kikiáltásáról. Március 22-én este a szovjet típusú hatalmi berendezkedés szerint a Néptanács helyébe a Győri Forradalmi Munkás-, Katona- és Paraszttanács lépett. A tanács első ülésén az ideiglenesen megválasztott Győri Munkás-, Katona és Paraszttanács Győrött átvette a hatalmat. A tanács vezető szerve az ideiglenes Intéző Bizottság, a megválasztására is ekkor került sor. A bizottságba a Kommunisták Magyarországi Pártjának Győri Csoportja Nagy Istvánt, Ernszt Lajost, a Katonatanács Szász Gézát és Pál Ármint választotta. A Paraszttanács küldöttéről nem maradt fenn dokumentum, de valószínűleg Kosa Zsigmond lehetett, hiszen március végén ő vett részt a paraszttanácsok országos értekezletén.5 Ok számítottak a legmegbízhatóbb győri kommunistáknak. A bizottság többi tagját a szakszervezetek delegáltjai közül választották.6 Tagja lett az ideiglenes Intéző Bizottságnak a korábbi kormánybiztos Wajdits is.7 A húszfős ideiglenes Intéző Bizottság teljes személyi összetételéről nem maradt fenn dokumentum. Az első szovjet típusú tanácsülésre százak vonultak a Városháza elé és az ülésterembe, hogy a karzatról kísérhessék figyelemmel az eseményeket.8

Az ideiglenes Munkás-, Katona- és Paraszttanács Intéző Bizottsága tagjai sorából március 23-án egy elnökséget, direktóriumot választott. A háromtagú Győr Városi és Megyei Direktórium hatásköre a városra és az egész megyére kiterjedt. Döntéseit a Mun2 Gőcze-Perepatics 1964. 60.

3 Győri Hírlap (GyH) 1919. márc. 23. 69/2.

4 GyH 1919. márc. 23. 69/3.

5 Kovácsné 1975. 128.

6 Gőcze-Perepatics 1964. 60.

7 A Belügyi népbiztos táviratában szerepelt, hogy az új Intéző Bizottság tagja lehet a volt kormánybiztos is.

8 GyH 1919. márc. 23. 69/2.

110