Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 39/2018 (Győr, 2018)

SZATLÓCZKI GÁBOR: Kászim pasa dunántúli hadjárása 1551 nyaránArszlán, Dervis, Véli és Velidzsán bégek portyái

Kásáim pasa dunántúli hadjárása 1551 nyarán gosa és 225 lovasa volt Babócsán. Az egyébként jól értesült Verancsics a számokban ugyan pontos adatokat közölt, a fegyvernemeket azonban felcserélte. A mintegy 400 magyar lovas és gyalogos nem egyből támadt a törökre, hanem lesbe álltak, majd meg­várták, míg a sereg első fele átküzdötte magát a mocsáron, és a magyar gyalogság csak akkor csapott le a had derekára. A megzavarodott török sereg nagy része Dervis bég­gel együtt még a Rinyán próbált átkelni, mikor a magyar támadás bekövetkezett. Der­vis bég a lovával együtt az iszapba süllyedve mozgásképtelené vált, ahonnan csak a ka­tonái segítségével, illetve a fegyvereitől és ruháitól megválva tudott kiszabadulni. A csata során sok török eleve a folyóba ragadt, vagy lovaikat hátrahagyva próbáltak el­menekülni és gyalogosan sodorta el őket a víz. A csata egy érdekes közjátékát Kanizsai Orsolya örökítette meg, aki férjének, Nádasdi Tamásnak kérkedve írta levelében, hogy Pacodnál egy asszony, aki az ellenségtől szabadult meg a harc hevében, miután egy kopját ragadott a kezébe, három törököt is átdöfött vele.22 A győzelem elsöprő volt, Verancsics szerint a törökök 440, a harcban kimerült vagy a mocsárba süllyedt lovat hagytak hátra. A babócsaiak 200-nál több lovat és 60 foglyot nyertek, míg Horvát Márton emberei 60 lovat és 20 törököt. A csata végeztére Dervis bégnek 200-nál is több embere feküdt holtan a Rinya mocsarában, a foglyokkal együtt közel 300 embert vesztett. Gyakorlatilag három zászlónyi török lovas megsemmisülé­se, velük pedig zsákmányként három zászló volt a rinyai csata mérlege. A magyar vesz­teségekről nem maradt híradás, azonban a támadás jellegéből joggal gondolhatjuk, hogy az messze elmaradt a törökökétől. Verancsics elbeszélése szerint a török had Ba­­bócsa tartományának elpusztítása céljából kelt át, tehát nem hazafelé tartott. Ugyanak­kor Csányi Ákos 1555-ben a Rinya menti csatát felemlegetve egynéhány száz rab meg­szabadulásáról írt. Arra nézve azonban nem maradt fenn forrás, hogy még a Rinyán való átkelés előtt hol rabolt a török sereg.23 Dervis bég és tönkrevert hada Kálmáncsehi városába és a török kézen lévő görösgáli várba vonult vissza. A Rinya menti győzelemnek azonban még a nap folyamán híre ment, és újabb magyar sereg eredt a törökök után. Alia Mátyás hadnagy 85 korotnai lovasával a második éjjelen Kálmáncsehire tört, majd a házakban pihenő és alvó törö­kökre gyújtotta a várost. A kialakuló káoszban, miközben a mit sem sejtő törökök a tüzet próbálták oltani, a korotnai katonák rájuk támadtak és könnyű győzelmet arat­tak.24 A Rinya menti diadal után Nádasdi Tamás és Bátori András katonái követséget küldtek Bécsbe az uralkodóhoz, ahova július 27-én érkeztek meg. A tetemes hadi­zsákmányból Horváth Márton embere két nagy zászlót, egy foglyot és 25 levágott or­rot, míg a babócsaiak képviseletében Deli Markó egy zászlót és két foglyot vitt a ki­rálynak, aki személyesen fogadta a győztesek követeit és „nagy jó kedvel látta őket”.25 dasdi Tamásnak 1551. július 27. Bécs. OL E 185 14. d. Herberstein Zsigmond — Nádasdy Tamás nr. 7. 22 „Pacádnál esmég egy szegén assypny szabadul el késiekből, és egy kapja akad keséébe, és hármat ölt által ay törökbe, kik ayonnal meg holtak. Ne vélye kegyelmed, hogy mies héjába egyek a% kenyeret. ” Kanizsai Orsolya levele Nádasdi Tamásnak 1551. szeptember 4. Kapuvár MS 510904_02. 23 Csányi Ákos levele Nádasdi Tamásnak 1555. június 5. Kanizsa MS 550605_02. 24 VERANCSICS 1857. 262-263. 25 Sárkány Antal levele Nádasdi Tamásnak 1551. július 27. Bécs MS 510727_01 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom