Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 39/2018 (Győr, 2018)
BAGI ZOLTÁN PÉTER: „Győr a kereszténység kapuja” Győr 1597. évi ostroma
Győr a kereszténység kapuja akadt tervének. Egy 1595. január 3-i keltezésű — az Udvari Haditanácshoz eljuttatott — emlékirat névtelen szerzője ugyanis az előző év szeptemberében elesett Győr megtámadását nem tartotta tanácsosnak, mivel ezzel semmit nem nyernének a keresztények, csak sok időt és költséget pazarolnának el. Ezzel szemben azt javasolta, hogy a Bécs előterében lévő erősség utánpótlási vonalát két palánkvárral vagy sánccal zárják el. Tavaszutón pedig, mikor már elegendő élelem áll rendelkezésre, minden erővel Esztergomra és Budára támadjanak „mivel ha ezek elvesznek, [akkor] Győrnek is szükségesszerűen meg kell magát adnia”. Az emlékirat készítője — hasonlóan Gabelmann iratához — megemlítette, hogy legelőször Pápát és Tatát kell a keresztény csapatoknak elfoglalniuk.14 Nicolaus Gabelmann 1595. április 14-i dátummal egy emlékiratot áhított össze, amelyben javaslatot tett a keresztény haderő azévi hadjáratának céljaira. Ebben is azt olvashatjuk, hogy ő és megbízói Esztergom, majd Buda megtámadását tartották a legfontosabbnak mind katonai, mind stratégiai okokból. Esztergom esetében megemlítette az irat, hogy sikeres ostromához mindenekelőtt a Duna túlpartján felépített párkányi palánk bevételére lenne szükség, de Tatáról, Pápáról és Szentmártonról (Pannonhalmáról) sem szabad megfeledkezni, hiszen meghódításukkal a győri oszmán őrség utánpótlását el lehetne vágni.15 Mindennek ellenére Mansfeld egészen 1595 júniusáig Győr ostromát tervezte, ezért parancsot küldött az alsó-ausztriai Kremsbe, hogy 80 000 rőzseköteget készítsenek és szállítsanak a sereg után. Szándéka szerint ezekkel a Kis-Dunát rekesztette és terelte volna el, hogy a győri oszmán had vízi úton ne kaphasson utánpótlást.16 Végül azonban a keresztény had Esztergom bevételére indult, így Győr ostromára 1595-ben nem került sor. Esztergom sikeres ostromát követően azonban ismét felmerült egy támadás terve az oszmán kézen lévő, stratégiai fontosságú erősség ellen. A Mansfelddel a magyarországi hadszíntérre érkezett Adolf von Schwarzenberg 1596. február 5-én Prágában az uralkodó elé terjesztett egy tizenkét pontból álló feliratot, amelyben részletesen kifejtette elképzeléseit a háború megvívásával kapcsolatban. Ennek nyolcadik pontjában feltette a kérdést: Győrt vagy más erősségeket, vagy esetleg magát Budát támadják-e meg a tavasz kezdetén az általa a hadjárathoz szükségesnek tartott hadak? A maga részéről úgy vélte, hogy az előbbi megostromlása könnyebben megtörténhetne. Győr elestével pedig a környező várak ellenállása is meggyengülne. Az udvarban a Buda elleni támadás támogatói azt hozhatták fel tervezete ellen, hogy a Magyar Királyság egykori székvárosának elfoglalásával Győr is elveszne az Oszmán Birodalom számára. Schwarzenberg azonban ez ellen egy régi hadvezérektől vett szabállyal érvelt: mindig igyekezni kell azon, hogy a saját sereg háta szabadon maradjon, azt semmi ne fenyegesse.17 14 ÖStA KA AFA 1595-13-1 15 ÖStA Haus-, Hof- und Staatsarchiv Hungarica Allgemeine Akten Fase. 127. Fol.: 47r-55r 16 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8968. 453v-454r 17 ÖStA KA AFA 1596-2-4. 7
