Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 39/2018 (Győr, 2018)
HORVÁTH JÓZSEF: „Vizben hóltt Molnár János JóBághinak Inventariuma” és más érdekességek
Horváth J ó %s ef letve az uradalmi árvaügyet.5 A mezővárosokban élők hagyatékaival foglalkozók közül Kocsis Gyula ceglédi hagyatéki iratokat közzétevő köteteit,6 valamint Granasztói Péter kiskunhalasi,7 illetve Kemecsi Lajos tatai, tata-tóvárosi és gyöngyösi8 kutatásainak eredményeit publikáló tanulmányait forgathatják nagy haszonnal a téma kutatói; de nem érdektelen szempontunkból — hogy a városlakók mellett egy másik társadalmi csoportot is említsek — Kocsis Arankának a vajkai nemesi szék hagyatéki irataiból bő válogatást közlő kötete,9 illetve az azok tartalmát elemző tanulmánya10 sem. Érdemes továbbá figyelnünk arra is: az utóbbi évtizedekben rangos szakmai konferenciákon is témaként szolgált a hagyatéki iratok történeti és néprajzi forrásértéke. Különösen fontosnak mondható e tekintetben a Hajnal István Kör 1987-ben Gyulán megtartott második konferenciája, melyen három előadás is érintette ezt a témát: Gajáry István az 1848 előtti városi tanácsi irat-együttesek társadalomtörténeti forrásértékéről szólt; Tóth Zoltán a dualizmus-kori árvaszéki-hagyatéki iratokra igyekezett felhívni a figyelmet; míg Kaposi Zoltán az árvapénztári iratok gazdaságtörténeti jelentőségét értékelte.11 A téma fontosságát jól érzékelteti, hogy 1989. november 27-én Budapesten, a Magyar Néprajzi Múzeumban egész napos tanácskozást rendeztek az inventáriumkutatás kérdéseiről, melynek keretében fél tucatnyi előadás hangzott el, élénk vita és nagy érdeklődés kíséretében. Az előadások közül különösen érdekes volt Benda Gyula külföldi konferenciákra, illetve publikációkra alapozott nemzetközi kutatástörténeti áttekintése;12 de szempontunkból legalább ennyi érdekességgel szolgált Bácskai Vera előadása, melyben a 18-19. század fordulóján készült győri inventáriumok elemzésével mutatta be a győri polgárok vagyoni helyzetének alakulását.13 Elemzése nem csupán a helyi kötődés miatt volt érdekes számunkra, de azért is, mert része volt egy négy város — Győr, Sopron, Pest és Veszprém — 1790 és 1848 között keletkezett hagyatéki leltárait feltáró kutatásnak.14 Az e vizsgálat során gyűjtött adatokat hasznosítva néhány évvel később Bácskai Vera feldolgozta — Győr és Sopron forrásanyagának összehasonlító elemzésével — a polgári vagyon nagyságának és szerkezetének alakulását is.15 5 BENDA 1988. XLII-LI. 6 KOCSIS Gyula 1988, illetve KOCSIS Gyula 1997. 7 GRANASZTÓI 1998, illetve GRANASZTÓI 2001. 8 KEMECSI 2003, KEMECSI 2006, illetve KEMECSI 2011. 9 KOCSIS Aranka 1997. >o KOCSIS Aranka 1998. 11 GAJÁRY 1989, TÓTH 1989, illetve KAPOSI 1989. 12 BENDA 1990. » BÁCSKAI 1990. 14 BÁCSKAI 1990. 57. 15 BÁCSKAI 1993. 78
