Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 39/2018 (Győr, 2018)
BARÁTH ZSOLT: Oszmán terjeszkedés a Dunántúlon és az 1594. évi Rába felmérés
Oszmán terjeszkedés a Dunántúlon és az 1594.évi Rába felmérés patok részvételével zajló 1542-es, Buda visszavételét célzó, ám kudarcba fulladt támadás után, az 1543-1544. évi hadjáratok alkalmával elfoglalták Valpó, Siklós, Pécs, Tata, majd Székesfehérvár és Esztergom várait, amelyek közül az utóbbi kettőt szandzsákközponttá tettek.19 Ennek hatására a magyar hadvezetés a Dél-Dunántúlon Simontornya, Ozora és Tamási, valamint Somogyvár és Szigetvár váraiba és a körülöttük lévő palánkokba magán mezei hadakat, illetve királyi csapatokat szállított.20 1544-ben az oszmánok megszállták Visegrád, Nógrád és Hatvan várait is, majd 1545 novemberében a Tolna megyei Simontornya, Ozora és Döbrököz is török kézre került. A komoly veszteségeket aggódva figyelő magyar rendek emiatt már 1546-ban arra kérték I. Ferdinánd királyt, hogy gondoskodjon többek közt a Dunántúlon még magyar kézen maradt Dombó, Kaposújvár, Somogyvár, Lak, Szigetvár erősségeiről, ugyanis ezek az oszmán terjeszkedés révén minden jövedelmüktől elestek.21 Ám minden igyekezetük ellenére az oszmánok sikeres terjeszkedése tovább folytatódott, mivel 1546-os offenzívájuk során ugyanerre a sorsra jutott Dombó vára is, amelyet porkolábja, Gere Benedek adott át szabad elvonulás fejében az oszmánoknak.22 Ezt követően arról szóltak a rémhírek, hogy a Dombó várát elfoglaló Kászim bég Somogy, Zala és Vas megyéket akarja feldúlni. Ami azonban nemcsak rémhír volt, az az, hogy a három Száván túli szandzsákból (boszniai, hlivnoi, zolniki) összehívott több ezer fős sereg a Száván átkelve egyesült a pozsegai pasa csapataival és csadakoztak Kászim táborához. A mintegy 9000 főt számláló oszmán haderő a Dráva mentén, június 11-12-én egészen Letenye és Kanizsa térségéig nyomult előre, miközben mindent felégettek, és rengeteg embert és állatot elhajtottak.23 Ezt követően a Dél-Dunántúlon Nádasdy parancsára Horváth Márton hadnagy valamikor az 1540-es évek második felében védelmi jelleggel ugyancsak bevágatta a Rinya folyót, felduzzasztva és valóságos átjárhatadan mocsárrá változtatva azt.24 A nagyszabású foglalásokból és egyéb portyákból is egyértelműen kiderül, hogy az oszmánok folyamatos térnyerése és terjeszkedése okán nagyon is szükség volt a Rába oltalmában megbúvó területek védelme érdekében a Rába vonalának megerősítésére. A Habsburg és a magyar vezetés egy a Buda elestét követően elkezdődött, majd aló. század második felére kiépített végvári rendszerrel próbálta útját állni a hódítóknak. A védelmi vonalat a központi erődök, valamint a körülöttük kialakított kisebb-nagyobb, a királyi és/vagy a mezei hadak elszállásolására létrehozott védett helyek, palánkok alkották.25 Mindezek mellett kisebb őrhelyeket, strázsahelyeket is kialakítottak a hathatós védelem érdekében, ugyanis a hosszan elnyúló magyarországi frontvonal egészének szemmel tartása komoly feladat elé állította a hadvezetést. Mindemellett az utak, hidak, » Pálffy 1999/a. 161. 20 A 16. századi palánkokra részletesen lásd: Szadóczki 2016. 49-71. passim. 21 CJH 1899. 180-181. (1546:44. te.) 22 „[...] Feria tercia proxime preterite castrum Dombo per proditorum in manus thurcarorum est traditorem Benedictus Gere castellanos castri predicti qui fuit ad rationes [...] — MOL E 185 MKA Missiles. Nr. 16. Nagy Máté levele Nádasdy Tamásnak. 23 Steiermärkisches Landesarchiv, Graz. 201514/1651. Székely Lukács levele ismeretlennek. 1546. június 14. Varasd. 24 MS 550605_02. Csányi Ákos levele Nádasdy Tamásnak. 1555. június 5. Kanizsa. 25 Szadóczki 2016. 49-71. passim. 55
