Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 39/2018 (Győr, 2018)
BAGI ZOLTÁN PÉTER: „Győr a kereszténység kapuja” Győr 1597. évi ostroma
Bagi Zoltán Péter Mihalidzsli Ahmed három napon belül küldjön nekik élelmet, mert különben feladják a rájuk bízott erősséget.164 Meg kell említenem, hogy mindezeknek ellentmond az október 2-i híradásban található bejegyzés. Eszerint egy elfogott török úgy nyilatkozott, hogy Győrben még három hónapra elegendő eleség található.165 A magam részéről úgy vélem, hogy a győri beglerbég levele, a vajda vallomása, valamint a szeptember 12-i, a 13-i, a 17-i és a 20-i híradások mutatják be a leghitelesebben, milyen állapotok uralkodtak az erősségben az ostromot megelőzően és a harc idején. Ortelius szerint egyenesen olyan nagy volt az élelmiszerhiány Győrben szeptember végére, hogy húsz előkelő kivételével minden keresztény foglyot kivégeztek.166 Bár Ruschannak az erősség tüzérségének és hadianyag készletének gyengeségéről és hiányosságairól is be kellett volna számolnia a szerdárnak és a budai beglerbégnek, mégis úgy tűnik, hogy a védők talán ezen a téren álltak a legjobban. Azt tudjuk, hogy a keresztények a bástyákon és a hadszertárban 187 különféle nagyságú ágyút és mozsárágyút, 2 darab kerekeken szállítható, vascsövű orgonaágyút, nagymennyiségű lőszert, lőport, salétromot és fegyverzetet zsákmányoltak.167 Ezek döntő többsége az 1594. évi ostromot követően került az oszmán hadak kezébe. A lövegek közül kettő megsérült, amiket újraöntöttek. A Szinán nagyvezír által itt hagyott négy nagyágyú viszont a földön feküdt, mivel az ágyútalpuk tönkre ment. A védők 2000 mázsa lőporral is rendelkeztek, aminek egy részét 1594-ben zsákmányolták, míg a többit Szinán küldette be Győrbe.168 Mindezen nehézségek ellenére a győri beglerbég elhatározta, hogy az utolsó emberig ellent fognak állni.169 A védők ezért mindenek előtt az erősség védelmi képességeit igyekeztek növelni. Ruschan vallomásából kiderül, milyen helyreállítások történtek az 1594. és az 1597. évi ostrom közötti időszakban: a bástyákat és mellvédeket, amiket felrobbantottak, újjáépítették és az utóbbiakat be is deszkázták. A lövészek számára pedig lőréseket készítettek. A kapukat és a templomot nem töltötték fel és a szétlőtt templomtornyot is csak deszkákkal rekesztették el.170 Az ostromló had megjelenésével újabb építkezések vették kezdetüket. A győri táborból szeptember 10-én küldött jelentés arról számolt be, hogy hallhatóan komoly munka folyik a falakon belül. Emellett a Fehérvári-kapu mellett egy, a bástyák szintjénél is magasabb halmot hordtak össze, amelyre ágyúkat vontattak, hogy onnan tartsák tűz alatt az ostromlók itteni táborát.171 Magát az említett kaput is majdnem teljesen feltöltötték, csak egy kis részt hagytak szabadon, hogy saját katonaságuk szabadon mozoghasson. A Vízi-kapunál az ostrom idején egy őrházat építettek, amelybe 80 főt helyez164 ÖStA KA AFA 1597-9-11; Jedlicska 1897.630. 165 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. Fol.: 229r-230v 166 Ortelius 2002.136r 167 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8971. Fol.: 193r 168 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. Fol.: 244r-v; ÖStA KA AFA 1597-9-30.; Kelenik 1989. 75-77. 169 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. Fol.: 229r-230v; ORTELIUS 2002.136r 170 ÖStA KA AFA 1597-9-30.; Kelenik 1989. 75-77. 171 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. Fol.: 309r-310r; ORTELIUS 2002.133r 28
