Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 39/2018 (Győr, 2018)
BAGI ZOLTÁN PÉTER: „Győr a kereszténység kapuja” Győr 1597. évi ostroma
Győr a kereszténység kapuja henniük a városban. A lovas lövészek kijelentették, hogy pénz nélkül nem hajlandóak továbbvonulni, így szeptember 5-én megkapták havi zsoldjukat. A másnapi indulás mégsem történhetett meg zökkenőmentesen. Még ugyanazon a napon este a vallonok és a Prága Neustadt nevű kerületében lakó csehek között zavargások törtek ki, állítólag az előbbiek viselkedése miatt. A levél szerint több ezer felfegyverzett cseh gyűlt össze, hogy néhány lovas gaztette miatt bosszút álljon a többi katonán is. A felháborodott tömeg minden vallonra rátámadt és mindenkit, akit csak találtak, megöltek, hiába gyűlt össze 50 lovas és próbált kétségbeesetten védekezni. A csehek bosszúja nem csak a garázdálkodókat, hanem a szállásukra visszatért, a történtekről mit sem tehető vallonokat is utolérte. Több mint húszat agyonlőttek, közöttük előkelő nemeseket és más tisztségviselőket, valamint két terhes asszonyt is. Másokat pedig egyszerűen kidobtak a szállásukul kijelölt házak ablakán. A felbőszült polgárok dühét ez sem csillapította, hiszen a holttesteket levetkőztették, kirabolták, összevagdalták és az utcákon hagyták. Emellett pedig elrabolták fegyvereiket, fegyverzetüket és lovaikat is. A vallonoknak állítólag több mint száz lova hiányzott emiatt. A lovas lövészek nagy veszteségeivel szemben a csehek közül állítólag csak ketten haltak meg.110 A lecsökkent létszámú és kirabolt nyolc vallon kompánia Bécs és Pozsony érintésével tovább vonult Győr felé, amelyet a keresztény fősereg ostrom alá vett (szeptember 9. és október 3. között). Az Udvari Haditanács már szeptember 9-én utasította Kutassy János esztergomi érseket, helytartót, hogy egy biztost rendeljen ki a vallonok mellé.111 Négy nappal később Miksa főherceghez érkezett levelük arról, hová vezettesse a nyolc kompániát Pozsonyból.112 A hadszíntérre vonulás közben, úgy tűnik, „helyreállt a világ rendje” is. Az Udvari Haditanács szeptember 16. és 20. között Mistalbach, Jedlersdorf és más települések lakói által benyújtott panaszokat küldött át a főhercegnek kivizsgálás és a bűnösök megbüntetése végett. A vallonok igyekeztek elvett lovaikat pótolni, amelyeket persze jogos tulajdonosaik visszaköveteltek.113 A szeptember 25-én a táborba ért vallon lovas lövészek létszáma, és tegyük hozzá, harci kedve is erősen lecsökkenhetett. A keresztény fősereg létszámát a már említett veszteségek és szökések miatt ezek az erősítések sem emelték meg, hiszen a győri táborból szeptember 26-án küldött jelentés szerint összesen nincsenek többen 20 000 főnél.114 Természetesen Miksa is tisztában volt a problémával és a siker érdekében folyamatosan újabb katonaságot, főként az ostromműveletekhez szükséges gyalogságot és sáncásókat kért. Ezt a főherceg Tübingen szeptember 13-án kelt instrukciójában és négy nappal később, szeptember 17-én az uralkodóhoz írt levelében is kihangsúlyozta.115 Arról, hogy a helyzet Pernstein, Pezzen és Pálffy gyalogosainak megérkezése után sem javult, a már említett szeptem-1,0 ÖNB Fuggerzeitungen Cod. 8970. Fol.: 317-318v. »i ÖStA KA HKR Wien Pr. Reg. Bd. 199. Föl.: 375v. No. 38. »2 ÖStA KA HKR Wien Pr. Reg. Bd. 199. Föl.: 377r. No. 54. »3 ÖStA KA HKR Wien Pr. Reg. Bd. 199. Föl.: 377v. No. 58.; ÖStA KA HKR Wien Pr. Reg. Bd. 199. Föl.: 378r. No. 66.; ÖStA KA HKR Wien Pr. Reg. Bd. 199. Föl.: 378v. No. 67.; ÖStA KA HKR Wien Pr. Reg. Bd. 199. Föl.: 379r. No. 72. 114 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. Fol.: 235r-v »5 ÖStA KA AFA 1597-9-14; ÖStA KA AFA 1597-9-17 21
