Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 39/2018 (Győr, 2018)
BAGI ZOLTÁN PÉTER: „Győr a kereszténység kapuja” Győr 1597. évi ostroma
Győr a kereszténység kapuja hédervári szeptember 5-i és 6-i mustráján megállapították, hogy nincs közöttük 4000- nél több egészséges.88 Mindezen jelentős veszteségekkel szemben az újabb hadművelethez szükséges erősítésként csupán augusztus végén — szeptember elején a Vincenzo Gonzaga mantovai herceg által felfogadott, fizetett és személyesen vezetett 400 lovas érkezett meg Miksa főherceghez.89 Tekintettel a Pápa ostrománál elesettek, a betegek és sebesültek, valamint a hadból elszököttek igen magas számára, joggal feltételezhetjük, hogy a szeptember 7-én Győr ostromára elindult keresztény főseregben található fegyverforgatók létszáma nem érte/érhette el a 20 000 főt sem. Nem véletlenül fogalmazott úgy a szeptember 13-án Bécsből küldött jelentés, hogy „mindenki csodálkozik, hogy Miksa főherceg ilyen kevés haddal egy ilyen fő helyet akar elfoglalni”.90 Ráadásul a vállalkozáshoz képest kis létszámú a sereg ereje, harcértéke és morálja is folyamatosan csökkent az ostrom során. Miksa főherceg a már említett szeptember 17-i levelében megírta, hogy nagyon elégededen az itáliaiak eddigi teljesítményével, akiknek létszáma már alig 3000 főre tehető. Véleménye szerint a segélyhad egésze vagy megbetegszik, vagy elszökik, mert számukra mind a levegő, mind a táj szokadan. A főherceg ezért azt javasolta, hogy a pápa követeivel folytatott tárgyalásokon a következőkben az uralkodó ragaszkodjon a pénzsegély folyósításához, amiből aztán német, magyar vagy vallon katonaságot fogadhat zsoldjába.91 Emellett a Tübingen beszámolóját a Fuggereknek továbbító szeptember 20-i prágai jelentésben azt olvashatjuk, hogy az itáliaiak naponta elszöktek, mert rosszul ellátottak és fizetettek voltak. Akik maradtak, azok közül sokan az éhségtől haltak meg. Aldobrandini ugyanis inkább hazaengedte őket údevéllel, mintsem pénzt adott volna a számukra.92 Meg kell azonban említenem, hogy a szeptember 5-i és 6-i mustrát követően augusztus 31-ig kifizették őket. A kor zsoldfizetési gyakorlatának megfelelően azonban valószínűleg zsoldjukból levonták addigi fogyasztásuk költségét, így csak egy csökkentett összeghez juthattak hozzá. Az időjárás viszontagságai azonban nem csupán a pápai segélyhad katonáit sújtották. Miksa főherceg a szeptember 13-i dátummal Tübingennek adott instrukciójában érzékletes képet festett arról, hogy a vallonok és a franciák rosszul öltözöttek, így nem fogják kibírni a nedves és hideg klímát.93 így joggal feltételezhetjük, hogy az itáliaiak mellett ők is folyamatosan szökdöstek a táborból.94 A keresztény fősereg győri táborába azonban folyamatosan érkeztek az erősítések. Kétségtelenül ezek közül a legnagyobb harcértékkel a morva rendek segélyén felfogadott Pernstein gyalogregiment bírt.95 Egy augusztus 27-én Bécsből küldött jelentés 88 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. Fol.: 321v-322v 89 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. Fol: 348v-349r Maga a herceg már augusztus 22-én megjelent a pápai táborban. PÁLFFY 1997. 138.; Brunelli 2018. 114. 90 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. Fol.: 293r-v 91 ÖStA KA AFA 1597-9-17. Az időjárás viszontagságairól lásd még: ISTVÁNFFY 2009. 281. 92 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. Fol.: 277r-v 98 ÖStA KA AFA 1597-9-17 94 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8970. Fol.: 235v-236t 95 ÖStA KA Best. 537/1597.; ÖStA KA HKRA Prag 1597 No. 9. 19
