Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 39/2018 (Győr, 2018)

PERGER GYULA: A zsidóság megtelepedése Győrött és Győr-Szigetben

A zsidóság megtelepedése Győrött és Győr-Sszigetben

3° Hogy Tiszt, [elendő] Plébános Úr a’ Stola miat nem kevés kárát vallaná, úgy szinte a’ Keresztény Község, a’ melly a’ fizetendő Judisidumoknak44 ki fizetésére majd elégtelen lészen, e’ következendőképpen válaszolunk ollyan alázatos könyörgéssel, hogy a M[él]t[ósá]ghos Uraság eddigis hozzánk mutatott kegyes Pártfogását tőlünk meg ne vonnya.

Az elsőre. A Keresztény Communitás rosszul veszi feől a’ familiákat, mert a’ régi Contractusban foglalt famíliáknak minden férfi és Aßony ágait öszve veszik, hollott azok, kik itt azon fámiliákbúl szármoztak különös számban nem tarthatnak, úgymint vészük tsak Dávid Michlstettert, Dávid Kőniget, Mandlstettert, és többeket, kiknek gyermekei magok szárnyára jutván, meg házasottak, férhez mentek, és különös életek módgya vagyon, ippen nem tsudállyuk tehát, de irattassanak le az régi Contractusban foglalt Zsidóságnak ágozatjai, ki fog teczeni a’ szám között a nagy külömbség. Hogy pedig

Ad 2dum: A Szigethi Kereszténység a’ Zsidóság szaporodása által ereitől meg fosztathatnék, az lehetetlen, mert természetes az, hogy a’ hol a’ részek jó karban vannak, ott az egész is ép, már pedig ki hajt több hasznot az házi gazdáknak, mint a’ Zsidó Lakó, a’ ki a’ kévánt ház-bért meg fizeti, házi gazdáját gyarapítya, ha tehát gyarapodik a’ gazda, gyarapodoknak keőll lenni a’ Községnek is, a’ melly a’ gazdáktól állíttatik öszve, úgy szinte nem kevés hasznot hajt a’ Zsidóság a’ Kereszténységnek, a’ házok árábanis visgáltassék tsak meg, a’ mostani Szigethi házok ára, bizonyossan a’ több házbér emeli azt, Szolljon a’ házatlan mester ember zsöllérek is, mennyi hasznot hajt nékik a’ Zsidóság.

Ad 3tium: Mi köze a’ Keresztény Communitásnak a’ Pap Stellájához, tud az magának keresni, de egyéb erántis, mi haszna volna a’ szegény Lakokban, a’ kiknek ha szolgál is, tsak a’ fáradsága a’ jutalma, a’ Vagyonos lakót pedig a’ Keresztény gazda egy Zsidóért házából ki nem ereszti, és a’ melly házbért a’ szegényebb sorsú Zsidó meg Ígérhet, azt valóban a’ jobb sorsú Keresztény Lakó is meg fizetheti. Többire a’ mi az M[él]t[ósá]ghos Uraság, és község hire nélkül Szigethben bé tsuszott Zsidóságot illeti: noha ezek is a’ Szigethi publicumnak, melly tsupa Mester Emberségbűi áll, nem kevés hasznot hajtanak, valamint miis, úgy annál inkább azokis a’ M[él]t[ósá]ghos Uraság kegyes hatalma alatt vannak, és tsak tsupán azon könyörgünk, hogy leg alább azok a’ kiknek már Eletek módgya, és gazdaságok vagyon, és a’ Tolerantiális Cassábanis fizetnek, meg maradhassanak;

Magunkat továbbis kegyes oltalma alá ajánlván maradunk Tekéntetes Uraság Széknek Feő hajtó kisebb Jobbágyai Szigethi Zsidóság közönségessen.”45

E hetvenegy zsidó familia szigeti lakhelyéről — mellékletként — kimutatás is készült, melynek alapján nemcsak az új családok, hanem a már 1794-ben összeírtak „mozgása”, illetve ingatlanvagyon szerzése is jól nyomon követhető:

44 „Zsidó adó”. A Mária terézia által bevezeti „toleranciás taksa”, türelmi adó.

45 Győri Egyházmegyei Levéltár. Püspöki Levéltár. Úriszéki Iratok. 48/Anno 1803.

185