Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 39/2018 (Győr, 2018)
BORBÉLY Tamás: A tanácsrendszer első évei Győrött 1950-1954
Borbély Tamás mazása szerint ezek bevezetését azzal is magyarázták, hogy „a korábbi törvényhatósági rendszerben az egyes igazgatási szinteken számos egymástól független szerv működött, amely kaotikussá és bürokratikussá tette a közigazgatást. Ezek tollvonással történő megszüntetésével azonban a szakigazgatás fokozottabb egysége is megteremthetővé válik — gondolták. Például az árvaszékek egyszerűen megszűntek, s hatáskörüket részben a végrehajtó bizottságok vették át, kisebb részben pedig a bíróságok (62. §). Az egyes önálló közigazgatási egységek (pl. a mérnöki, városkapitányi, városgazdálkodási, adóügyi, stb. hivatalok) is mind beolvadtak a végrehajtó bizottságokba, pontosabban azpk osztályaiba. Az utóbbiakat egyébként szakigazgatási ágak szerint szervezték a minisztériumi rendszerrel általában analóg módon (46-53. §§)”31 Az igazgatás egységesítésének szellemében még az alkalmazottak között korábban fennálló különbségeket (állami és önkormányzati alkalmazás) is eltörölték, s mindenkit állami alkalmazottnak nyilvánítottak.* 12 Ezzel a munkajogi eszközzel is biztosítani igyekezték az államszervezet és az apparátus mindenirányú egységét. A korábbi szakigazgatási rendszer teljes körű átszabása, illetve megszüntetése, párosulva a pártegyeduralom létrejöttével együtt járó személyi változásokkal, jelentősen megváltoztatta a helyi közigazgatási működést. A tanácsrendszer első évei Győrben Győrt a tanácstörvényt megelőzően érintette a megyei közigazgatási beosztás módosítása. Az 1950. március 16-án hatályba lépett 1949. évi 4343/1949. (259). MT. számú rendelet szabályozta a 25 megye összevonását 19 megyére, valamint megszüntette a vármegye elnevezést. A rendelet Győr-Moson és Sopron megyét egyesítette Győr- Sopron megye néven, Győr székhellyel, míg Győrött működött a Győri Járás székhelye is. A járási beosztást a 144/1950. (V. 20.) MT. számú rendelet állapította meg.13 G}Ar, mint székhely, járási jogállással közvedenül a Megyei Tanács fennhatósága alá került, míg például Sopron és Mosonmagyaróvár a járási tanács alárendeltjeként folytathatta működését, miközben ezek a városok adták a járások székhelyét. A várost érintő további közigazgatási változás volt 1950 és 1954 között egyes környező települések, illetve településrészek Győrhöz csatolása. 1950. szeptember 6-án csatolták a megyeszékhelyhez a 455 lakosú Pinnyéd települést, majd 1952. július 1-jén került a városhoz Kisbácsa, Bácsa községtől. Később, 1954. április 1-jén Kismegyer, Likócs és Likócspuszta csadakozott, melyek addig Győrszentiván községhez tartoztak.14 A tanácsrendszer gyakorlati megvalósítása felé fontos lépés volt, hogy 1950. augusztus 15-én a járási területek rendezéséről szóló 144/1950. MT. számú rendelet alapján " Antal 2009. 45. 12 Antal 2009. 45. 13 Kovacsics 2002. 998. 14 Kovacsics 2002. 1003. 148
