Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 39/2018 (Győr, 2018)
BANA JÓZSEF: Profik a helytőrténetírás szolgálatában
Profik a helytörténetírás szolgálatában 2. BEVEZETÉS Mitől jó ez a monográfiái Merthogy kitűnő munka, afi bárki megállapíthatja már abból is, ha átnő fi a tartalomjegy fiket. Két dolog argonnal feltűnhet a fels fines olvasónak is: milyen sokrétűen mutatják be Vas vármegyét és hogy milyen sok szerzővel, lektorral dolgodnak. A válász tehát a fenti kérdésre sfinte önmagától adódik, de kifejtése révén közelebb kerülhetünk a monográfia megszületésének körülményeihez az afi befolyásoló társadalmi és személyi feltételekhez illetve magához a témához: a történelmi Vas vármegyéhez E szerint tehát a két fő kérdés: miként jött létre a monográfia és milyen volt Vas vármegye akkoriban? Néhány megjegyzést előre kell bocsátani. Az egyik arra vonatkofik, hogy a Magyarország vármegyéi és városai sorozatnak sorrendben ez a harmadik kötete s 1898-ban jelent meg. Ez ugyanis megmagyarázna, hogy a szerkesztőség ekkor még alaposabban foglalkozott egy-egy megyével, sokrétűbben vizsgálta témáját mint a későbbi kötetekben, amelyek ugyan alkalmanként igen testesre sikerültek, de csak az író jó szándéka, mintsem mondanivalója következtében. Es az sem véletlen, hogy ilyen nagyszámú a helyi szerzők aránya. Messzemenően támaszkodtak a megyében létrejött szellemi értékekre, illetve azpk létrehozóira. Ez nemcsak az elkészülés gyorsaságát növelte, hanem a helyi alkotók megbecsülését, tevékenységének elismerését is. Ugyancsak szokatlan annak köfiése is, hogy kik lektorálták az egyes írásokat. Nemcsak a névsor illusztris, de becsülendő maga a szándék is: csak ellenőrzött, szakmailag kifogástalan tanulmányok jelenhetnek meg. Hiszen Hócgy Hajós, György Aladár, Thirring Gusfiáv, Thallóczy Hajos, Entz Géza nem adta nevét akármilyen írásműhöz A másik megjegyzést valójában csak később kellene megtennünk, de most is említhető. Az hogy a nagy munka milyen csendben, sfinte híradás nélküljelent meg a megyében. Ennek oka lehet az is, hogy a korabeli megyei sajtó rendkívül csonkán maradt ránk, de az átnézett hírlapokból sfinte semmi jel nem mutatta, hogy készül valahol egy, a megyét bemutató kötet. A magyarázata ennek csak egy lehet: a megye tudományos élete akkor olyan sfinten állt, oly sok publikáció, könyv jelent meg a területről, hogy efi a monográfiát is csak egynek tartották a sok közül, s nem kívánták a kelleténél nagyobb súllyal emlegetni. (De afi is tudjuk, hogy a megye vezetése és tudományos közélete majd egy évtizede készült már egy megyei monográfia megírására.) Az előszót író Rákosi Jenő — az előszavak túlzó stílusában — így fogalmafia meg efi a szándékot és afi a tájat, amelyről a kötet szól: „Egy kis, magában kikerekített világ ez a könyv, a legszebb, a legértelmesebb, a legmunkásabb és legjobb módú országrészek egyikéről: büszkesége annak, aki odatartó fik, öröme a magyarnak, akit más vidék adott a hazának. ” A kötet megszokott fejezete a vármegye községeit bemutató alfabetikus rész némileg eltérő a sorozat következő köteteinek hasonló összeállításától. A községek múltjáról semmit sem írnak, csak a jelent említik, ott is csak a birtokosokat és a legfontosabb információkat, amelyek általában egy helységnévtárban is előfordulnak. A monográfia ismeretében bízvást elmondhatjuk, a Vas megyei tudományos élet egyik alapkövének tekinthetjük efi a munkát is, amelynek reprint kiadását most a kezében tartja az olvasó. Prafiiovszfiy Mihály 143
