Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)

TORMA Béla Gyula: Győr th.j. város és katonai helyőrsége a Magyar Nemzeti Tanács létrejöttétől a Magyar Királyi Honvédség megalakulásáig 1918-1921

Győr th.j. város és katonai helyőrsége... 1918—1921 Város- és állomásparancsnokság Győrött64 Minden helyőrségben, ahol több katonai alakulat, intézmény állomásozott, létrehozták az állomásparancsnokságot, melynek élén a helyőrségben állomásozó alakulatok leg­magasabb rangot képviselő tényleges tisztje állott. Az 1919. évi forrásokban hasonló értelemben használatos volt a városparancs­nokság megnevezés is. Az idézett dokumentumokban, a város-, illetve állomáspa­rancsnokság parancsainak számozása folyamatos. Időben nyomon követve azokat, február 8-án még és ezt követően március 25-ig állomásparancsnokság (Frigyes lakta­nyában)65 működött a városban. 1919. március 25-én kiadott Kisalföldi 19. sz. gyalog­ezred parancsnokság 6. sz. napiparancsában már Győr városparancsnokság szerepel, melyben 83. sz. városparancsnoksági napiparancs alapján arról tájékoztatja az aláren­delteket, hogy a győri Katona- és Munkástanács megbízásából f. hó 23-án Dolveth Aladár őrnagy átvette a városparancsnokságot66 (helyettese dr. Wágner Viktor főhad­nagy). A 83. sorszámú városparancsnoksági napiparancs arra utal, hogy a nevében új parancsnokság folytatta elődje, az állomásparancsnokság által kiadott parancsok sor­számozását. Dolveth nem sokáig töltötte be beosztását. Betegsége miatt április végén e tiszt­ségről lemondott és szabadságra ment. Városparancsnokká a munkástanács intéző bi­zottsága Gergely Aladárt választotta meg.67 A parancsokon azonban május 15-ig, az ál­lomásparancsnokság ismételt megalakulásáig minden esetben Wágner aláírás szerepel. A helyőrségi katonatanács és városparancsnokság irodái március hó 25-től a séta­téri KIOSZK I. emeletén lévő „Casino” helyiségeiben kerültek berendezésre, majd május 31-én elhagyták az épületet és osztályainak egy része a Frigyes laktanyába költö­zött át.68 A városparancsnok rendszeresen megjelenő napiparancsaiból megismerhetjük fe­ladatkörét. így többek között folyamatosan tájékoztatta a helyőrség alakulatait a fel­64 HM HIM HL, 11.1123. fondszám, 103. sz. doboz (19. Kisalföldi gyalogezred parancsnokság 2-38. sz. parancsok 1919. II. 21 — V. 28.), illetve 11.1192 fondszám 122. doboz (Győr város- illetve katonai áilo­­másparancsnokság 1919. II. 2 — VII. 31.) 65 HM HIM HL, 11.1123. fondszám, 103. sz. doboz (19. Kisalföldi gyalogezred parancsnokság 2-38. sz. parancsok 1919. II. 21 - V. 28.) Kisalföldi 19. sz. gy. e. parancsnokság, 6. sz. napiparancs, 1919. március 25. 66 A Dunántúli Hírlap 1918. december 17-i híre szerint Dolveth Aladár őrnagy Klempa ezredes lemondá­sa után került a város állomásparancsnoki helyére. Ezzel a hírrel összecseng a Győr-Moson-Po^sony k. e. e. megyei Fejek, 1931 c. kiadványban található Klempa-életrajz, miszerint a forradalmi kormány Klempát 1918. december 16-án táviratilag nyugállományba helyezte, az ezredet pedig feloszlatta. (44. o.). A doku­mentum elérhetősége: http://katalógus. kkmk.hu:80/?docld=30350 87 A REGGEL, 1919. április 27. 68 Bay Ferenc: A könyvtárügy Győrött, a Tanácsköztársaság idején — EPA, A dokumentum elérhetősége: epa.oszk.hu/00000/.../MKSZ_EPA00021_1960_76_01__041 -046.pdf (Május 31 után a katonaság kiürítet­te a KIOSZK helyiségeit. Helyén megalakult az olvasó- és társaskör, ide tervezték az olvasóköri könyvtá­rat, folyóiratokat, hírlapokat, könyveket, 44. o.). 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom