Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)
BORBÉLY Tamás: „... a tisztviselők vannak abban a szomorú helyzetben, hogy az általános drágaságnak mártírjai”
B orb é ly Tamás kok pozíciói számottevően megrendültek, ráadásul ők — ipari város lévén — láthatták a győri üzemekben dolgozó hadiipari alkalmazottak relatív jobb lehetőségeit, esedeg életminőségét. Arra pedig nem egyszer a kortársak, majd később a témával foglalkozó történészek is rámutattak, hogy a hivatalnoki rétegnek ez a társadalmi hanyatlása le nem becsülhető veszélyt jelentett az államra és a társadalomra. Ez még akkor is igaz, ha a kortársak közül voltak, akik túlzónak tartották a társadalmi átrétegződéssel kapcsolatos megállapításokat. S^abó Ervin például Hesslein József cikkére reagálva azt hangsúlyozta, hogy a fizikai dolgozóknak csupán egy része kerülhetett jobb pozícióba, mint a középosztály alkalmazottai — ráadásul ők magasabb óraszámban is voltak kénytelenek dolgozni.26 Az egyének és csoportok szubjektív önértékelése ugyanakkor gyakran éppen elegendő további ellentétek és feszültségek generálásához. Az állami és városi tisztviselők helyzetének háború alatt tapasztalható megroppanása így valóban termékeny táptalaja lehetett későbbi diktatórikus rendszerek, elnyomó eszmék virágzásának, amire több történész is felhívta már a figyelmet. Ennek kérdése persze további, részletes kutatás tárgyát képezheti. Felhasznált irodalom BIHARI Péter (2008): Uivészárkok a hátországban. Középosztály, zsidókérdés, antiszemitizmus az első világháború Magyarországán. Budapest, 2008. BOJTOS Gábor (2017): Szolnok és az első világháború. Hátország hősök, emlékezet. Szolnok, 2017. BORBÉLY Tamás (2016): Galíciai menekültek fogadtatása Győrben az első világháború idején. In: Győri Tanulmányok 37., 2016. 101-109. BOTOS János (2015): A fizetőeszköz inflációja az első világháború alatt és után 1914-1924. In: Múltunk, 2015. (3. sz.). 70-138. 26 Bihari 2008: 140-141. 110
