Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)
Torma Béla Gyula - Torma Attila: Győri munkástragédia Komáromban, 1919. május elsején
Torma Béla Gyula — Torma Attila Dr. Füves Károly győri kir. ügyésznek tudomása volt arról, hogy a támadást megelőző 8-10 nappal Árvái András és Novozád János a megszállt Komáromba mentek azzal a céllal, hogy megszervezzék a proletárdiktatúra közigazgatását. A puccskísérletet követően a komáromi „szociális vezéreknél” házkutatást tartottak, és az egyiknél egy olyan listát találtak, amire azok neveit tüntették fel, akiket Komárom elfoglalása esetén fel kellett volna akasztani. A kivégzendők listáján magyar állami vezetők és vagyonos polgárok szerepeltek. Győrben is készültek a komáromi hatalomátvételre. A Győri Hírlap szerkesztőségében 500 forradalmi plakátot nyomtak, melyeket a proletárdiktatúra kikiáltása után Komáromba és Érsekújvárba szándékoztak eljuttatni. Ugyanezen célból a Reggel napilapnál a komáromi párttikárság rendelt plakátokat.58 Vavricza János, a komáromi munkástanács aktivistája a győri direktórium meggyőzésére azt az indokot hozta fel, hogy a tótok nem akarják a cseheket, éjjel katonai akció lesz Komáromnál, és a tatai, tatabányai és komárom-újvárosi munkásság támogatására hivatkozva, a győrieket kérik a komárom-újvárosi rendfenntartásra. A 30-án tartott direktóriumi tanácskozáson Mayer Lajos kijelentette, hogy az elnyomott munkások Komáromtól Kassáig Magyarországhoz akarnak csadakozni.59 A komáromi küldöttek pedig bejelentették, hogy csehek ki fognak vonulni Komáromból és a győri munkásságnak feladata ott a rend fenntartása lesz. Az egész akciónak az értelme, hogy Komáromban ki kell kiáltani a proletárdiktatúrát.60 A meggyőzésben különös hangsúlyt kapott a hadügyi népbiztosok személyes támogatásának hangoztatása. Nagy István, a Győri direktórium tagja május 30-át megelőző két nap valamelyikén Budapesten járt és állítólag találkozott Kun Béla és Szántó Béla hadügyi népbiztosokkal (és Pár Ernő népbiztossal), akik azt üzenték a direktóriumnak, hogy a komáromi támadást támogatják, de nyíltan a külföld miatt nem léphetnek fel.61 Mayer Béla pedig a 30-i direktóriumi ülésen Szántó hadügyi népbiztos telefonját tolmácsolta, miszerint „ő és a tót szocialista párttikár is ezt akarja, ezért ennek ma meg kell történnie". Aki ezt ellenzi, azt forradalmi törvényszék elé állítással fenyegette meg. Ezzel az állítással egybehangzóan jelentette ki 30-án este 9 óra tájban Vavritza János, hogy „o beszélt Kun Bélával, aki szerint támadni kell”.62 Ezt azt követően mondta, mikor megkapta azt a táviratot, melyet Hochenfelder győri katonai politikai megbízott küldött Achátz alezredesnek Komáromba azért, hogy akadályozza meg a támadást, mert a felelősség az övé. 58 Palatinus József, Bruder Géza és Raáb István tanúvallomásából (a szerzőknek tudomásuk van arról, hogy a történet egyes részletei ismétlődnek. Erre más kontextusban történő tárgyalásuk miatt került sor). 59 Stick Károly tanúvallomásából 60 Nagy István tanúvallomásából 61 Nagy István tanúvallomásából 62 Dr. Pogány Imre és Ott Antal tanúvallomásából 98
