Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)
Torma Béla Gyula - Torma Attila: Győri munkástragédia Komáromban, 1919. május elsején
Torma Béla Gyula — Torma Attila szenek. Kelemen József Someth István, Hiffner Ferenc, Horváth János, Fehér József és Szecsei Sándo. Jäger Ferenc, S%ás% Péter és Hegyesy Bálint holttesteit megtalálták. A végletes kirándulás alkalmával mártírhalált szenvedett győri munkások hozzátartozói, mihelyt értesültek a katasztrofális eseményekről nyomban azzal az érthető követeléssel állottak elő, hogy az illetékesek tegyék meg haladéktalanul a szükséges intézkedéseket az elesett munkások hamvainak haza szállítása érdekében, és mielőbb a sebesültek is kerüljenek haza, övéik körébe. Amint még lapunk vasárnapi számában közöltük, Wajdits Béla a lemondott direktórium alatt, kétszer is járt Komáromban, ugyanis Komárom parancsnokával a halottak kiadása ügyében, azonban ezek a tárgyalások csak azt eredményezték, hogy a város hadsereg parancsnoka ígéretet tett, hogy a munkásokat katonai pompával temetted el. Az új direktórium tegnap lépett hivatalába és egyik legelső teendője volt, hogy megnyugtasson mindenkit, aki ez idő szerint még bizonytalanságban vannak, övéik felől. E célból a direktórium egy háromtagú expedíciót küldött Safnybe, melynek feladata, hogy Ujkomáromban és a környékén szedjék össze a sebesülteket és eltévedt munkásokat, és gondoskodjanak a Dunán innen elhunytak hamvainak sürgős hazaszúHításáról. Ennek a bizottságnak tagjai, Burján Miklós vagongyári, Szermanovics István ágyúgyári munkás és Kucsera Mátyás vörös katona. A bizottság ma délután két órakor autón ment ki Éjkomáromba, az ügyeket intézni. Az áldozatok temetéséről a direktórium, később fog intézkedni. A komáromi balsikerű támadásban hősi halált halt győri munkások hitveseinek a küldöttsége jelent meg ma délelőtt a direktóriumnál. A gyászruhás zokogó asszonyok jajos szavától volt hangos a direktórium helysége és a vármegyeház épülete. Az övéiket veszített asszonyokat Wajdits Béla hallgatta meg. Az volt a követelésük, hogy övéiket sürgősen szállítsák haza, itthon történjen gondoskodás a temetésükről. A puccs értelmi szerzői részesüljenek méltó büntetésben és az özvegyek, és az árvák jövőjéről gondoskodjék az állam. Wajdits utalt a komáromi megszálló sereg parancsnokával lefolytatott tárgyalására, mely szerint a komáromi szigeten elesett munkások hamvait a csehek nem adják ki, azgal nyugtatta meg az özvegyeket, hogy a direktórium a legelső kedvező alkalmat felfogja használni, hogy az elesettek hamvait hazaszállítassanak. A büntetésre vonatkozólag kijelentette, hogy a vizsgálat folyamatban van, a bűnösök méltó büntetésben fognak részesülni és végül az özvegyek és árvák jövőjéről a legmesszebb menő gondoskodás folyamatban van. ”45 A halottak hazahozataláért Wajdits Béla kétszer is elment Komáromba és megkísérelte a szigeten elesettek hazahozatalát is. Nem járt sikerrel. A csehek talán nem akarták, hogy magyar orvosok is átvizsgálják a holttesteket, hátha valamilyen brutalitásra is fény derül. „Wajdits Béla komáromi útja. A május elsejei komáromi támadás áldozatai. A csehek 117 munkást temettek el. A holnapi nap végre világosságot vet arra a megdöbbentő kérdésre, hányán estek áldozatul annak a szerencsétlen vállalkozásnak, mely annyi szomorúságot, gyászt borított a győri munkásságra a komáromi manőverrel. Wajdits Béla elvtárs ugyanis tegnap Komáromban járt, hogy megállapítsa: május elsejei támadás hány mártírt követelt a szocialista eszmének, a szocialista becsületnek és kötelességtudásnak. 45 Gy. H. 1919. május 6. 2. oldal 88
