Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)
Torma Béla Gyula - Torma Attila: Győri munkástragédia Komáromban, 1919. május elsején
Győri munkástragédia Komáromban 1919. május elsején A harmadik század Lobi Adolf vezetésével szintén a közúti hídon keresztül próbált átjutni. A közúti híd közepén szögesdrót akadállyal találkoztak, sokan már innen is viszszafordultak. A kishídig jutottak, amikor szembejövő munkások javasolták a visszafordulást. Őket sem engedték a katonák vissza, a biztonságot nyújtó déli oldalra. Tehát mindhárom munkásszázad végül erős harci tűzbe keveredhetett a közúti kishíd környékén. Mivel harcolni nem akartak visszamentek, de a vörös katonák visszafordították őket. A munkások tehát rendfenntartásra vállalkoztak, de a katonák, vagy a parancsnokaik (ha volt ilyen), nem vették figyelembe, úgy tudták, hogy harcolniuk kell. Sokan másként emlékeztek erre a sikertelen visszavonulásra. Lobi Adolf szerint Vavricza János és a vörös katonák fenyegették a visszavonulókat kézigránáttal, míg mások az ő kezében látták a gránátot. Tehát a 3. század is visszafordult és az Erzsébet szigetre ment. Lobi Adolf, miután nem tudta a századát visszavinni, lement velük az Erzsébet szigetre, ahol az éjszaka a híd lábánál ásták be magukat, és reggel azokkal a munkásokkal, akik csapatából vele maradtak, még néhányan vissza tudtak jönni a hídon át. A többiek csakúgy, mint Mayer Lajos csapata széthullottak, elvéreztek. A munkások többsége ugyan itt-ott elbújt a szigeten, de a reggeli cseh attak során kivégezték őket. Mások a hajógyárban keresett menedéket. Engel Jenő a gyárban egy találatnál az ágyútűzben gránátnyomást kapott. Úgy kísérték vissza vörös katonák. Őt átengedték az őrségen állók, és a segélyhelyre továbbították.38 Stick Károly az utasítás szerint az állomáson maradt néhány emberével. Hajnali 4- kor kapott parancsot egy küldönc által Mayertől, hogy induljanak. A küldönc Berger István munkás volt, aki felháborodott hangon beszélt Stick Károllyal, amiért nem indultak meg. Felháborodásában megjegyezte, hogy a munkásokat nem szabadott volna tűzbe vinni és már halottjuk is volt.39 A parancsot Stick Károly nem teljesítette, így vissza tudta hozni az embereit. Az irányítás, vezetés hiányát mutatja az is, hogy a szigeten történteket mindenki másként élte meg. Nem volt további feladat kitűzve, cél a menekülés a túlélés volt. Az éjszaka a győri munkások nagy részének az Erzsébet szigeten telt el. Mayer Lajostól hajnal négy órakor még egy küldöncöt átengedtek a vörös katonák. Tehát a küldöncök, sebesültek szabadon mehettek a déli oldalra. Az ágyúzás befejezése után, Vá 8- V2 9 között csak a híd közelében lévőknek volt esélye a visszatérésre. Ezután a szigetet elözönlötték a cseh katonák. Mindezek után fel kell tennünk a kérdést: mit csinált az éjszaka az intéző bizottság, amely a hadműveleti tervet aláírta? Kik voltak a háttérben, akik erősítésről dönthettek? A postát a direktórium lefoglalta, ne hogy telefonon értesítsék a cseh csapatokat a támadásról. A bíróság megidézte mindkét távírászt, akik szolgálatot teljesítettek. Szá38 MNLGYMSMGYL: VII 1/B A Győri Királyi Törvényszék iratai. Peres iratok. Munkásmozgalmi perek. 1920 Engel Jenő vallomása 39 MNLGYMSMGYL: VII 1/B A Győri Királyi Törvényszék iratai. Peres iratok. Munkásmozgalmi perek. 1920 Zsumbera Ciril vallomása. 83
