Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)
Torma Béla Gyula - Torma Attila: Győri munkástragédia Komáromban, 1919. május elsején
Győri munkástragédia Komáromban 1919. május elsején nai parancsnoka a városnak vallomásában előadta, hogy egy alkalommal a katonai kerületi parancsnok véleményét is kikérték. Craenenbroek ezredes — ahogy a fentiekben ismertettük — kijelentette, hogy a terv keresztülvihetetlen. A győri prominensek közül Feldmann Tódor torkolta le a kerületi parancsnokot. Az építészeti direktórium tagja, a felkent politikus, a „tegnap gyúrt úr” biztonságával utasította rendre a hozzáértő szakembert. Természetesen a komáromi, a győri és a tatai, tatabányai direktóriumi munkástanácsi tagok nem értettek a hadvezetéshez. Ok csak azt tudták, hogy a népbiztosok a puccs mellett vannak és ez elég volt számukra. Köreikben a munkások toborzásának módja volt a vita első sarkalatos pontja. A puccs szervezése napokkal korábban szóba sem jöhetett a támadás titkos volta miatt. Az esti indulási időpontjában meg kevesen dolgoztak a gyárban. Ezért az a határozat született, hogy a két gyár a vagongyár és az ágyúgyár tűzjelző szirénáját szólaltatják meg. A puccskísérletet megelőző néhány napon, így a munkásoknak csak annyit mondtak, hogy a gyári tűzjelző sziréna hangjára mindenkinek be kell menni a gyárba. Ezt a munkások egyrészt a munkahely tisztelete miatt, másrészt mert féltek a retorziótól, parancsnak értelmezték. Azonban a titkolózás ellenére — mert a direktórium egy átjáró ház volt — a városban sokan tudtak a tervezett akcióról. Az első kísérlet április 27- 28-án A támadás megkezdése előtt a tervek szerint a Duna északi partján, az Erzsébet szigeten, a hajógyári munkásoknak a hídőrséget ártalmatlanná kellett tenniük. A hajógyári kapcsolat neve és szervezettségük ismeretlen. A fent említett per két tanúja, Lebeti József és dr. Füves Károly — mindketten a megszállott Komáromban tartózkodtak a puccs idején -egybehangzóan állították, hogy 28-ra virradó éjszaka a hajógyári munkások le akarták fogni a hídőrséget, azonban ez nem sikerült nekik. Megtorlásként a csehek az összes munkást elvitték, internálták. Az internáltak közül a per idején 1920 decemberében nyolc munkásnak a sorsáról a hozzátartozók még semmit sem tudtak. Dr. Füves Károly még azt is megjegyezte, a hajógyári munkások akciójának sikertelensége annak tudható be, hogy a két ország között időszámítási különbség lehetett (valószínű a téli-nyári óraátállítás miatt). Amennyiben ez a hiba nem következik be, és magyar oldalról időben indul a támadás, a puccsot 28-án hajtották volna végre. Az hogy a megszállt Komárom hajógyári munkásainak kísérlete a magyar támadás egy órás csúszása miatt vallott-e kudarcot, nem derült ki. Azt sem tudhatjuk, hogy a hajógyári munkások, és így a felvidéki támogatás nélkül három nappal később, miért indították el mégis a véres tragédiába fulladó kalandor akciót. Az összehangolt terv részeként, a győri munkások 27-én először utaztak Komáromba. Az április 27-28-i akcióról viszonylag kevés az adatunk, Stick Károly fúvatta meg a gyári szirénákat és a munkások elmentek Komáromba. Mivel nem történt semmi (nem észlelték a hajógyári munkások kísérletét vagy, mert elmaradt a megbeszélt jel a támadás megindítására) néhány órás ott tartózkodás után visszaszálltak a vonatra. A 79