Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)
Torma Béla Gyula - Torma Attila: Győri munkástragédia Komáromban, 1919. május elsején
Torma Béla Gyula — Torma Attila A jelentésben a bal parti hídfő birtoklása — finoman kifejezve — erős kincstári optimizmust sugall, valójában félretájékoztatást. Dr. Füves Károly győri királyi ügyész tanúvallomásában új információ, hogy reggelre a csehek Pozsonyból is erősítést kaptak, melyet cseh forrás is megerősít. A csehek visszafoglalták az Erzsébet- hídészaki hídfőjét, ezzel lezárták az utolsó menekülési útvonalat. A hírekből nem derül ki a katonai veszteség és egyik forrás sem említi, hogy a támadást — a parancs szerint - a túlpartról irányító intéző bizottságból áldozatul esett volna valaki a harcoknak. Értékelések, megválaszolatlan kérdések és kételyek felvetése Megismerve a különböző források leírásait, érdemes újra végiggondolni a történet eddig nem tárgyalt egyes részleteit. Az intéző bizottság parancsát olvasva rögtön szembeötlik, hogy ennek a támadásnak a „forgatókönyvét” április 29-ére írták és nem május 1-re. Mi történhetett közben, hogy két nappal elhalasztották a Komárom elleni támadást? A választ nem ismerjük, csupán találgatásokba bocsátkozhatnánk a megválaszoláshoz. Egy másik fontos észrevétel, miszerint az egész hadműveleti elgondolást arra alapozták, hogy a fegyveres vállalkozással egy időben a megszállt Komárom proletárjai átveszik a hatalmat és „kikiáltják a diktatúrát”. Azonban a komáromi történet szerint ez nem következett be. Jóllehet a hajógyár szervezett munkásai 28-án sikertelen kísérletet tettek erre, és a lakosság — Lebeti tanúvallomása szerint — sem lett megnyerve a puccsnak, félt a vörös terrortól. Ezzel összefüggésben, a kerületi parancsnokság május 2-án kiadott összefoglaló jellegű helyzetjelentéséből, a komáromi puccs egy új aspektusa is kiérződik az agitátorok által terjesztett, dezinformációra épített agitáció. Az előkészületeket illetően ismételten meg kell jegyeznem: nincs tudomásunk arról, hogy bármely szervezett fegyveres támadás alapvető katonai előkészítése fontos elemének, az akciót közvetlen megelőző felderítésnek a végrehajtása megtörtént volna. Ezt cselekedve olyan fontos felderítési információk birtokába juthattak volna a vállalkozás előkészítői, miszerint már április 30-ára cseh intézkedések történtek a Duna túlsó partjának megerősítésére, illetve a puccs támogatására nem történt szerveződés a lakosság részéről. Mindkét felderítési cél feladatát képezte a védőszakasz parancsnokságoknak. Amennyiben a szervezők mégis birtokában voltak ezeknek az információknak, érthetetlen a fegyveres vállalkozás kierőszakolása, hacsak nem tudatos provokáció történt. Az akció sikertelenségébe erősen belejátszott a folyamatos vezetés hiánya. Megmutatkozott ez a zűrzavaros helyzet kialakulásában, a lőszerutánpótlás biztosításának elmaradásában, a harc dinamikájában a kialakult helyzetnek megfelelő intézkedések kiadásának elmaradásában. Annál inkább jogos ezeknek a kérdéseknek a felvetése, mert a győri katonai helyőrség kitartóan ellenezte az alapvetően politikai indíttatású fegyveres vállalkozást. Ezt 76
