Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)
Torma Béla Gyula - Torma Attila: Győri munkástragédia Komáromban, 1919. május elsején
I Torma Béla Gyula — Torma Attila Mozgásokat gyorsan, zaj nélkül, meglepetésszerűen kell véghezvinni. Felesleges vérontást kerülni kell! Fosztogatás, önkényes eltávozás, részegség parancs megszegése vagy nem teljesítése a tettenéréskor rögtöni halálbüntetéssel sújtatik. Ez az összes legénységnek kihirdetendő! Mellékelve minden csoportnak kiadatik egy vázlat Komárom városáról, melyben a megszállandó helyek piros ponttal vannak megelölve. Kiadatik: 19. Kisalföldi huszárosztály, 12. karhatalmi és géppuskás század- 5-ös árkász (Haszala v. főhadnagy), 5137. és 3119. ütegek és a győri vasasok részére. Ezen parancs szigorúan titkos! Komárom, 1919. április 28-án, délután 5 óra 30 perckor. Intézp-bizpttság Az intéző bizottság parancsa abból indul ki, azaz arra alapozza a tervezett fegyveres akciót, hogy Komáromban hatalomváltás következik be, kikiáltják a „proletárdiktatúrát”, ami lehetővé teszi a lakosság felfegyverzését. Ezt a helyzetet kihasználva, ezzel egy időben, a vállalkozásban résztvevő katonai erőknek a város kulcsfontosságú objektumainak elfoglalását szabta feladatul. A puccsban résztvevő katonai erők: a 12. gyalogezred karhatalmi és géppuskás század, Kisalföldi 19. huszárosztály, valamint az 5. árkász zászlóalj, és a 5/37. és 3/19. tüzérütegek. A győri munkások a katonai erőkhöz kerültek beosztásra a Vasúti-hídnál és az Erzsébet — hídnál 150-150 főt, a maradék pedig tartalékban. Lényegében mindegyik katonai harcászati csoportosítás mellé került egy-egy munkáskülönítmény. Az akcióban betöltött rendeltetésük ugyan nem kerül konkrétan megfogalmazásra a parancsban, de az alábbiakban részletesen ismertetésre kerülő dokumentumokból7 egybehangzóan kiderül, hogy az elfoglalt területeken rendfenntartó szerepet szántak nekik. A parancsban nem szerepel az 50 főből álló tatai munkáscsapat. A hadműveleti tervként is felfogható parancs koncepciózus, egyértelműen fogalmazza meg a feltüntetett résztvevők feladatait és a végrehajtókat. Katonai szemmel azonban értheteden az egyszemélyi parancsnokiás helyett a kollektív vezetés megvalósításának szándéka. Kiderül ez a parancsot kiadó „Intézp-bizpttság” aláírásból, valamint az akció vezetésében vállalt szerepéből. A parancs nem fogalmazza meg az akciót megelőző felderítési feladatokat, és erre végrehajtót sem jelöl ki, továbbá nem intézkedik a tüzérség feladatára és célobjektumaira. Az alábbiakban vizsgáljuk meg, mennyiben valósult meg, hogyan és milyen eredménnyel hajtották végre az akcióba bevont csapatok az intéző bizottság parancsát. Az összevetésre szemtanúk beszámolóit feldolgozó sajtóhíradások, és katonai hadműveleti helyzetjelentések, valamint az 1920 decemberében a tárgyban zajló bírósági tanúvallomások állnak rendelkezésünkre. A teljességére törekedve, értékelésünket kezdjük az 7 MNLGyMSMGYL: VII 1 /B. A Győri Királyi Törvényszék iratai. Peres iratok. Munkásmozgalmi perek. (Az 1920 decemberében, a Győri kistörvényszéken lezajlott bírósági eljárásban, melynek tárgya a komáromi tragédia felelőseinek megállapítása volt, a tárgyalási jegyzőkönyvet kézzel írták. Ennek elolvasása a rossz minőség következtében több helyen nehézséget okozott. A szögletes zárójelbe tett részek az érthetőség elősegítő saját kiegészítések.) 60
