Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)
Torma Béla Gyula - Torma Attila: Győri munkástragédia Komáromban, 1919. május elsején
A komáromi vágóhíd? „Tetemrehívás a munkás és katonatanács előtt. — May er Lajos kalandos vállalkozásának 10O-nál több halottja van. — A direktórium felelőssége. — Vizsgálatot rendeltek el. — Új direktóriumot választottak. — Wajdits Béla, Müller Károly és Szabó József a direktóriumban. A direktórium a sajtót elnémította, mondta Wajdits Béla, a komáromi kalandos vállalkozást súlyos kritikában részesítő beszédében, amelyet a munkás- és katonatanács szombat éjjeli izgatott hangulatú gyűlésében elmondott. Ugyanezt, mint tényt leszögezte Dobó István is, aki a vagon- és ágyúgyári szakszervezeti tanács nevében képviselte a vádat a kalandos vállalkozás értelmi szerzőivel szemben. Ez a megállapítás igazolja a „Győri Újság”-ot olvasói előtt, hogy mindez ideig miért nem foglalkozhatott a túlfűtött ambícióból eredő szomorú katasztrófával, amely megtizedelte Győrváros proletájainak sorait s sok proletárcsaládot borított gyászba. A vagon- és ágyúgyári szakszervezeti tanács indokolt előtejeszjésére a direktórium szombaton délután 3 órára sürgősen összehívta a munkás- és katonatanácsot, hogy a komáromi végzetes kalandos vállalkozás ügye tisztázódjék. A gyűlést Müller Károly politikai megbízott nyitotta meg aki hivatkozva az intéző bizottság határozatára, zárt ülésen kívánta tárgyaltatni a komáromi véres eseményeket. Stick Károly, Szabó József és Bécsi István hozzászólásai után a tanács a nyílt gyűlés mellett döntött. Elsőnek Hochfelder Vpót katonai politikai megbízott szólalt fel napirend előtt. Ismertette a harctéri helyzetet. Dobó Sándor vezette be a vitát, j mint a waggon- és ágyúgyári szakszervezetek megbízottja követelte a komáromi eset ügyében a legszigorúbb vizsgálat megindítását. Majdfoglalkozott a direktórium működésével is. A direktórium — úgymond — saját szakállára dolgozott. A munkástanács sarokba volt szorítva. Az intézőbizottságot sem kérdezték meg fontosabb ügyekben való döntésnél. A legelső szabad május elsejei ünnepség váratlan lefújásával pánikot idéztek elő. A csupán szórakoztató kártyázás betiltását is helytelenítette. Megállapítja, hogy a direktórium tulajdonképpen személyes diktatúra volt Győrött. Megbízást kapott a két gyár szakszervezeti tanácsától, hogy követelje a direktórium lemondását. Ez már — úgy tudja — megtörtént. Direktóriumra nincs szükség. Válasszon a tanács egy tizenegy tagú intéző bizottságot, mely az ügyeket vezesse. Szabó József kijelenti, hogy a komáromi támadásról az intéző bizottságnak tudomása nem volt. A direktórium nem volt tisztában a feladatával. Úgy vélte, hogy a tömegnek ő diktál, holott a valóságfan a tömeg diktál neki. A kormányrendeleteket nem akceptálták. Parancsnokokat neveztek ki. A vasutasoknál is rekviráltak. Javasolja Dobó Sándornak a tizenegy tagú intéző bizottság megválasztására vonatkozó indítványa elfogadását. Gergely Aladár városparancsnok kifejti, hogy a készülő eseményekről tájékoztatva nem lett. Mikor a waggongyárban a riadót megfújták, akkor felment a direktórium hivatalos helyiségébe, ahol éppen megbeszélést folytattak. Megkérdezte, hogy miért ülésezne ki Miért van riadó? Mayer La/os rákiáltott, bog hagyja el a termet. El is ment. Később bizalmas értesítést kapott, bog a kávéházban tárgalások folynak a komáromi puccs előkészítése dolgában. Hochfelder politikai megfízpttat küldte oda, aki tiltakozott minden felelőtlen lépés ellen, s neki Puzsér komáromi megbízott aytfelelte, bogba Komáromba bemerészeli tenni a lábát, akkor eltüntetik. A május elsejei gászps események megvizsgálására Wajdits Bélával egütt elment Komáromba. Meggőzpdött arról, bog kész halálba vitték az elvtársakat. Azt mondták neki, bog inasgerekek 2 Győri munkástragédia Komáromban 1919. május elsején 2 Győri Újság, 1919. május 6. 100. sz.l.o. 55
