Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)

TORMA Béla Gyula: Győr th.j. város és katonai helyőrsége a Magyar Nemzeti Tanács létrejöttétől a Magyar Királyi Honvédség megalakulásáig 1918-1921

Győr th.j. város és katonai helyőrsége... 1918-1921 Rövid, tömör válaszban: a hivatásán belül a szakmai felkészültséget. Minél magasabb rendfokozatot viselt a katona a paroliján, az jelezte gazdagabb szakmai tudását, béke és háborús tapasztalatainak gyarapodását, egyszerűen összefoglalva: vezetői képességét és rátermettségét. Kitüntetései pedig azt a pluszt képviselték, amit hivatástudatából a rangjához hozzátett: többletmunkát, kiemelkedő eredményeket a kiképzésben, vagy éppen a törzsmunkában; hazaszeretetet, bátorságot és hőstettet a harctéren. Mikor a hivatásos állomány tagjai mindettől meg lettek fosztva, tulajdonképpen a múltjukat és tekintélyüket vették el, lemeztelenítették őket. Ráadásul bizalmukat vesztették az állo­mány előtt, mikor népbiztosokat osztottak be melléjük. Ennek egyik következménye lett a sok fegyelemsértés, parancsmegtagadás. Ennek egy kirívó példáját tárja elénk a 19. gyalogezred parancsnokság Győrbe címzett jelentése a 4. magyar gyaloghadosztály parancsnokságnak, miszerint az ezred két százada, melynek Szombathelyről Szolnokra kellett volna utaznia (Budapesten át), Szombathelyről kierőszakoltan Győrnek vette útját. Szántó népbiztos parancsára az ezredparancsnok utasította a kerületi parancsnokságot, hogy e két századot Győrbe érve fegyverezzék le, és állítsák forradalmi törvényszék elé. Az érkező századok fegy­verrel és kézigránáttal vannak ellátva. Elegendő a lefegyverző erő? Fejeződik be ezzel a kérdőmondattal az április végére valószínűsíthető esemény.133 A jelentés tartalma kísértetiesen hasonlít az alábbi újsághírre, jóllehet a helyiségek (az útvonal és célállomások) nem egyeznek, azonban mindkettő engedetlenségről, pa­rancsmegtagadásról szól. És mindkettő a 19. vörös gyalogezred történetét tarkítja. Az újságcikket134 változadan szövegével idézem: „ítélet katonák ügyében, 1919. április 29. A megyeház udvara olyan volt, mint egy megszállott vár udvara. A kapuban szuronyos vörös katonák álltak, és benn az udvaron mozgó tábori konyhában rotyog a menázsi. A 19. vörös gyalog­ezred 18. és 19. százba és a 20. géppuskás osztag volt internálva a megyeház épületébe, hogy a for­radalmi törvényszék vizsgálatot tartson közöttük. A 19. vörös gyalogezrednek a Muraközben tábo­rozó csapatai parancsot kaptak, hogy a román frontra induljanak. A legénység azonban, még a Mu­raközben összebeszélt, hogy a frontra nem mennek, hanem haza, Győrbe. A parancsnok a legénysé­get e szándékától el akarta téríteni, mire a legénység azt a kívánságát fejezte ki, hogy legalább há­rom-négy napra jöhessenek Győrbe, hogy itt kipihenhessék magukat, tiszta fehérneműt és új felszere­lést kaphassanak, aztán készséggel kimennek a román frontra. A 19. gyalogezred három századát a 83. gyalogezred századaival együtt waggonírozják be. A vonattal Körmenden találkozott Illés István főbizalmi és a parancsnokokkal olyan utasítást, illetve információt közölt, hogy a csapatnak Győrbe kell menni. A nagyobbrészt győri és győrmegyei fiukból álló katonákra döntő hatással a szombathelyi ese­mények voltak. Szombathelyen ugyanis a 83. gyalogezred katonái elhagyták a vonatot. A szombat­helyi szpáalista párt megbízásából egy szónok beszédet intézett a katonákhoz Rámutatott arra, 133 HM HIM HL, 11.1123. fondszám, 103. sz. doboz, 19. kisalföldi gyalogezred parancsnokság hadműve­leti anyagai és személyügyi iratok 1919. IV. 7 - VII. 23). 134 Győri Hírlap, 1919. április 30. 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom