Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)
TORMA Béla Gyula: Győr th.j. város és katonai helyőrsége a Magyar Nemzeti Tanács létrejöttétől a Magyar Királyi Honvédség megalakulásáig 1918-1921
Győr th.j. város és katonai helyőrsége... 1918-1921 Pozsonyi kaputól a Gutái kapuig és birtokba vegyék a Nádor-vonal keleti, 1-3. számú erődjeit. Ezt követően betörtek a városba.127 A győri munkászászlóalj — Mayer Lajos vagongyári mérnök vezetésével - az Erzsébet-hídon át vonult a már elfoglalt Erzsébet-szigetre. Az éjjel megkezdett támadás azonban a kezdeti sikerek után egyre erősödő cseh ellenállásba ütközött. Heves harcok bontakoztak ki a Kishíd előtt, a Ferenc-rakpart felső szakaszán és a temetők térségében. Az akció kimenetelét végül a Macaluso ezredesnek, a cseh légiósok parancsnokának kérésére Érsekújvárról vonaton érkező erősítés döntötte el. A beérkezett 34. cseh gyalogezred zászlóaljai lezárták a visszavonulási utakat. A túlsó parton rekedt, illetve az Erzsébet-szigetre menekült munkásokat és katonákat másnap a légiósok irgalom nélkül kivégezték.128 A harcokban egyes adatok szerint 117 munkás esett áldozatul. Az akció halottjait a komáromi temető tömegsírjába temették el. A titokban tervezett akciót a Győri Katonai Kerületi Parancsnokság mindvégig ellenezte és végrehajtására erélyes tiltakozása ellenére került sor. A történet azt bizonyította, hogy sem a csehszlovák katonaság, sem Komárom lakói nem csadakoztak a puccshoz. A tragikus esemény téves információkra épülhetett vagy provokációként értékelhető. Kutatásaim során rátaláltam egy érdekes, a komáromi tragédiára visszautaló anyagra, mely a Hadügyi Népbiztosság Kisalföldi 19. dandárcsoport politikai megbízottjának 1919. június 5-ére keltezett jelentését129 tartalmazza, Rákos Ferencnek, a Lajta-Ipoly védelmi vonal teljhatalmú politikai megbízottjának címezve. A jelentést eredeti formájában és tartalmában idézem: „HADÜGYI NÉPBIZTOSSAG Kisalföldi 19. dandárcsoport Politikai megbízottja GYŐR 371 ikt. sz Győr, 1919. június 5. Szolgálatijég jelentem, bog 4-én délután hivatalos idő után Nag elvtárs megbízásából kimentem a Dunavédőszakaszra. 3-án délután 5-6 óra között a Duna-védővonal parancsnokságnak, a Kerületi parancsnokság elrendeli a Dunán való átkelést és a csehek megtámadását; azonban nem gondoskodik szükséges lőszerről fejenként 20 db töltényük volt, 1 db géppuskához 700 tölténnyel. Dgetlen train kocsijuk mozgókonyha nélkül, eg hatalmas természetes akadályon átkelni, mint a Duna. De kell szögeznem, bog a nevezett zászlóalj alkalmatlan mindenféle előnyomulásra, mire Rákos elvtársnak figelmétfelhívom. 22 ember 45-55 év közötti, 15-20 ember hivatalos igazolvánnyal ellátott rokkant, úgszintén a zászlóalj összetétele nagon kétséges: volt öreg rendőrökből, volt öreg csendőrökből és volt nemzet127 Komáromi Lapok, Komárommegyei Közlöny, negyedik évfolyam, 10. sz. 1919. május 10. 128 Sády: 1919. május 6., 582. o. 129 HM HIM HL, 11.1107 fondszám, 99. sz. doboz, 19. dandárparancsnokság, hadműveleti iratok. 43
