Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)
TORMA Béla Gyula: Győr th.j. város és katonai helyőrsége a Magyar Nemzeti Tanács létrejöttétől a Magyar Királyi Honvédség megalakulásáig 1918-1921
Győr th.j. város és katonai helyőrsége... 1918—1921 Magyaróvár felé távoztak. A gyalogságot a Frigyes laktanyába kvártélyozták be.109 A megbeszélés után a felek a Royal szállóban közös vacsorán vettek részt; a megbeszélést követően este 11 után megérkezett és elfoglalta szállását a román gyalogság és lovasság, másnap pedig a tüzérség.110 A román csapatok elhelyezését másképp kommentálta a Dunántúli Hírlap. Szerinte a gyalogság a szabadhegyi Vadászlaktanyát foglalta el, a „train és a lovasság” a szabadhegyi Huszárlaktanyába kvártélyozta be magát. Egy részük a Frigyes laktanyában foglalt szállást magának. A parancsnokság a Vármegyeházába költözött be.111 Ismerve a laktanyák befogadó képességét, nem tartom valószerűnek a lovasság (120 ló!) elhelyezését a Vadászlaktanyában. A városi sajtó szerint a lakosság „barátságos érzülettelfogadta őket”. A közönség nagy tömegei gyülekeztek a vasúti indóház előtt és a Vilmos császár úton.112 Ha előre látták volna, mi fog bekövetkezni, minden barátságos érzületet és kíváncsiságot nélkülözött volna a románok bevonulása. Ezt követően két párhuzamos történet mentén követhető a város története. Az antant megszállás mellett megkezdődött egy új hadsereg szerveződése. Az augusztus hó 21-én megjelent 75. sz. kerületi parancs ismertette a II. hadtestparancsnokság 818/17. hdm. sz. rendeletét, miszerint a magyar hadügyminiszter a II. hadtest parancsnokává zandai Sréter István ezredest nevezte ki, aki az egész Dunántúlon levő összes alakulatok és parancsnokságok (katonai parancsnokságok és állomásparancsnokságok) elöljárója lett. A parancs arról is intézkedett, hogy a volt vöröshadsereg póttestei felszámoló pótkeretekké alakulnak, és ezért a 19. volt vörös gyalogos pótzászlóalj a 19. volt közös felszámoló gyalogos pótkeretbe Győrött olvadt bele.113 A bekövetkező események már az új nemzeti hadsereg megteremtésének alapjait fektették le. Erről a 76. sz. kerületi parancsból (1919. augusztus 29.) értesülhetünk, miszerint megalakult a magyar nemzeti hadsereg fővezérsége (a magyar nemzeti hadsereg fővezérletének 66/919. hdm. sz. rendelete), mely 19-én délelőtt 8 órakor átvette a parancsnokságot az egész dunántúli magyar nemzeti haderők fölött. Székhelye Siófok, s mint dunántúli katonai főparancsnokság működik. Főbb feladatai közé tartozik a dunántúli vöröshadsereg és a vörös őrségek leszerelése, a karhatalom újólagos megszervezése, a terror alakulatokhoz tartozó egyének, politikai bűnösök őrizetbe vétele és törvényes bírói eljárás alá vonása. A parancs külön kitér a törvényesség betartására: karhatalmi osztagok (csendőrség rendőrség polgárőrség) minden önkényes ítélkezéstől és kivégzésektőlfeltétlenül tartózkodjanak . ...” Meghatározásra került a Dunántúl három katonai területe (Siófok, Kaposvár és Szombathely). A II. hadrendi számmal jelölt „Siófoki magyar katonai parancsnokság” (parancsnoka Sréter ezredes) hatáskörébe tartoztak Fejér, Komá109 MNL GyMSMGyL, 141/1919 sz. alispáni jelentés és GyH. 1919. aug. 19. »o DH, 1919. 08.19.(43.) 111 DH, 1919. 08. 19. (43.); Sády: 1919. augusztus 19. 588. o. 112 Sády: 1919. augusztus 19., 588. o. 113 HM HIM HL, 11.1240. fondszám: Győri katonai körletparancsnokság (75. sz. kerületi parancs). 39
