Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)
TORMA Béla Gyula: Győr th.j. város és katonai helyőrsége a Magyar Nemzeti Tanács létrejöttétől a Magyar Királyi Honvédség megalakulásáig 1918-1921
Győr th.j. város és katonai helyőrsége... 1918—1921 A további változások megértéséhez szükséges háttéranyagként célszerű kibővítenünk ismereteinket a Duna demarkációs vonal védelmében bekövetkezett változásokkal. A rövid történet azzal kezdődik, hogy a Hadügyi Népbiztosság az ország ellen, május második felétől nagyobb ellenséges erő támadásával számolt. Erre történő felkészülés első lépcsőjeként a reguláris alakulatokat kivonták a demarkációs vonalak védelméből és helyettük a védőszakaszokra vörös alakulásokat vezényeltek. A vonatkozó intézkedést a hadügyi népbiztos 418/94 hdm. (hadműveleti) számú rendeletében94 tette közzé, amelyről a 4. mozgó vöröshadosztály (Győr) parancsnokság 1919. április 19-én tájékoztatta alárendeltjeit. Idézem: irA demarkááós vonal védelme vörös őrségbeli alakulásoknak lesz átadva. A jelenleg ott állomásozó harcászati egységek a demarkááós vonal mögé, nagyobb vasútállomások mellé lesznek visszavonandók és ott harcászatilag iskolázandók, mozgó harcra felkészjtendó'k. ...A vörös őrség a biztosító szolgálatot minél előbb vegye át. ... ” Aláírás: Békési hadosztályparancsnok. A rendelet értelmében tehát a 4. hadosztállyal elvonult 19. dandárcsoport parancsnokságtól át kellett venni a Duna demarkációs vonal védelmét. Április 27-én a Győri Katonai Kerületi Parancsnokság 158/hdm. számú rendeletével az utasítást lereagálva intézkedett a győri védőszakasz felváltására vörös őrséggel, illetve Győr város védelmének megszervezésére.95 Az intézkedés szerint a győri védőszakaszon szolgálatot teljesítő századokat április 28-án délig bevonták Győrbe, ahol megalakították belőlük az V/19. zászlóaljat. Menetkészültségét másnap délre kellett elérnie. A felváltásukra rendelkezésre álló erőt — Toperczer v. százados parancsnokság alatt — 160 gyalogos és 12 lovas vörösőrből szervezett csapat tette ki. A parancsnokság Bácsán települt. A felváltó csapat feladatául kis őrsökkel a Duna-vonal figyelését, a meglepetésszerű támadás észlelését és jelentését, valamint az ellenség előrenyomulásának megakadályozását szabták feladatul mindaddig, „míg Győr város védelmére közvetlenül kirendelt munkás Zászlóaljak készenlétbe helyezhetők lesznek, illetve kijelölt állomásukat elfoglalhatják. Erre legalább 3 óra időre van szükség. Ezt Toperczer századosnak biztosítania kell__” Május második felében a vörösőrség országos főparancsnokság intézkedése (6782/11. sz.) és a II. hadtestparancsnokság 513/30 hdm. sz. parancsa alapján felállították a határvédelmi kerületeket, mely keretén belül megalakult a Győri Határvédelmi Kerületi Parancsnokság (3. Határvédő Kerületi Parancsnokság).96 A május 22-én közzétett parancs szerint: „ ...A Dunát az osztrák határtól az Ipolyig a Gyón vörösőr határvéd kerületi parancsnokság csapatai őrzik. A Győri határvéd kerület 5 önálló zászlóaljból, gazdasági hivatallal alakul, és a védőszakasz parancsnokságnak, illetve a katonai kerületi parancsnokságoknak vannak alárendelve. A határvéd kerület parancsnoka Fuxhoffer volt csendőr alezredes. A győri határvédő kerület (a 3. sz határvédő kerület parancsnokság) a következőkép alakult: tok 1919 május-július. 94 HM HIM HL, 117. sz. doboz, Pozsonyi (Győri) Katonai kerületi Parancsnokság hadműveleti osztály iratai (117/3 dosszié, 1919. IV. 17 - IV. 29.). 95 HM HIM HL, 117. sz. doboz, Pozsonyi (Győri) Katonai kerületi Parancsnokság hadműveleti osztály iratai (117/3 dosszié, 1919. IV. 17 - IV. 29.). 96 HM HIM HL, 117. sz. doboz, Pozsonyi (Győri) Katonai kerületi Parancsnokság hadműveleti osztály iratai (117/6 dosszié, 1919. V. 15 -V. 17.). 35
