Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)
TORMA Béla Gyula: Győr th.j. város és katonai helyőrsége a Magyar Nemzeti Tanács létrejöttétől a Magyar Királyi Honvédség megalakulásáig 1918-1921
Győr th.j. város és katonai helyőrsége... 1918-1921 Endre százados). A jelentés szerint a dandárcsoport nem rendelkezett megfelelő vezetési rendszerrel (hiányzott a távbeszélő állomás) és még nem állt fel egy tervezett gyalogezred. A hadrendi összefoglalóból is látható, hogy egy-egy felállításra vagy átszervezésre tervezett alakulat állománya csak ideiglenes átmeneti szervezeti állapotában ragadható meg.78 A fent idézett adatok — ideiglenes voltuk figyelembevétele mellett is — arra utalnak, hogy a változás tendenciája egyre nagyobb létszámú helyőrség felé mutat, mely a laktanyák túlzsúfoltságát eredményezte. Közben Győr város polgári életében is komoly változások történtek.79 1919. január elején megindult a földosztás. E hó 16-ig 380-an jelentették be igényjogosultságukat, és részvételüket a földosztásban. Wajdits Béla kormánybiztos február 4-én kinevezte a „városi néptanács” tagjait, melynek nyolc szavazati joggal bíró tagja mellé 12 néptanácsi tagot nevezett ki. Február 19-én pedig bevonult a Vármegyeházára és mint főispán átvette a megye közigazgatásának kormányzását. Március 25-én, a „győri szovjet” ülésén dr. Pogány Imrét választották elnöknek. Az ülésen hozzászólt Wajdits Béla. Előadta, hogy „munkás-katona és paraszt tanácsok” vették át az uralmat. Ez a jogos hatalom. A rendet és fegyelmet fenn kell tartani. „Aki nem engedelmeskedik, azgal kegyetlenül elbánunk. ” Wajdits Bélát népbiztossá választották. A proletárdiktatúrát Győrött vasárnap délután hirdették ki a Széchényi téren nagyszabású népgyűlés keretében. A Magyar Tanácsköztársaság Győrvárosi és Megyei Direktóriuma március 25-én leltár szerint lefoglalta és birtokba vette a Dunántúli Hírlap nyomdavállalatot. Ezzel megszűnt a város közönsége kedvelt lapjának a kiadása. 1919. április l-jén „ritka látványban volt része vasárnap délelőtt Győr közönségének. A közalkalmazottak zárt sorokban fólvonultak a városháza elé, hogy egy ünnepélyes nagygyűlés keretében hűséget fogadjanak a Tanácsköztársaságnak. Határozati javaslatban mondták ki, hogy a győri közalkalmazottak szjvvel-lélekkel felesküsznek a vörös zászlóra. ” Győr „házi-alakulatainak” sorsa A kronológiát figyelembe véve itt kell kitérni városunk történelmi „házi alakulatainak” sorsára, hiszen egészen eddig érvényesnek tekinthetjük korábbi megállapításunkat, miszerint a Kisalföldi 19. gyalogezred annak ellenére, hogy a jogelődjéből és a 11. vadászzászlóaljból építkezett, azok részei még éltek. Ezt igazolja az 5. sz. ezredparancs (1919. március 24.), mely a 11. vadászzászlóalj Gazdasági Hivatal két tisztjének áthelyezéséről intézkedik a 19. gyalogezredhez, valamint a március 30-iki, 11. számú is, melyben Broser ezredparancsnok elrendelte, hogy a 11. vadászzászlóalj géppuskás szakasza egész személyzetével olvadjon be a Kisalföldi 4. századba. 78 HM HIM HL, II. 1104. fondszám, (99. doboz), A Kisalföldi 19. dandárcsoport hadrendjánek jelentése a 4. hadosztályparancsnokságnak. 79 Sády: 1919. január 18 - áprlis 1. 570-578. o. 29
