Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)
TORMA Béla Gyula: Győr th.j. város és katonai helyőrsége a Magyar Nemzeti Tanács létrejöttétől a Magyar Királyi Honvédség megalakulásáig 1918-1921
Torma Béla Gyula A város tanácsának jelen lévő képviselete elvileg hozzájárult a pavilon kért átalakításához a közös költségviselés (a kincstár és a város) alapján, azonban — mint épülettulajdonos — fenntartotta magának azt a jogot, hogy a munkáknak úgy a vállalatba adása, mind a munkák ellenőrzése, végül a munkák átvétele a város mérnöki hivatala küldöttjének jelenlétében és hozzájárulásával eszközöltessék. ... „ 1/égül a város képviselete előadta, hopp a tulajdonát képező épületbe elhelyezett hadkiegészítő parancsnokság által elfoglalt helyiségekre [Teleki u. 10. sz(.] a városnak feltétlenül szüksége van a megszyrporitott rendőrlegénység elhelyezése céljából, miért is előterjesztette az> irányú kérelmét, hogy a hadkiegészítőparancsnokság irodái hasonlólag azj átalakítandó épületbe nyerhessenek elhelyezést. ” A katonai parancsnokság képviselete a kérelem teljesítéséhez készségét fejezte ki.49 A jegyzőkönyvből azt is megtudjuk, hogy a városban működött a katonai állomásparancsnokság, melynek a képviseletében a bizottsági ülésen az a Schuszter Ottó százados jelent meg, aki 1915-ben még a győri cs. és kir. katonai állomásparancsnokság állomástiszti beosztását töltötte be.50 Tovább él a 19-es háziezred és a 11. vadászzászlóalj 1918. december közepén Győrött a 19. gyalogezred állománya 2620 főt, all. vadászzászlóaljé pedig 1680 főt számlált. Összesen tehát 4 300 főt számlált házialakulataink létszáma a helyőrségben, és a vendégalakulatok ekkor még a városban díszlokáltak.51 1919. március 21-ig a volt cs. és kir. 19-esek (a város háziezrede) és a 11. vadászzászlóalj alegységei a volt m. kir. 37. gyaloghadosztály hatáskörében részt vettek a Duna-vonal védelmében. Mint olvashatjuk, az elnevezésekben történtek változások. Ennek oka, hogy a Monarchia közös hadseregének alakulatait jelölő cs. és kir. megkülönböztető jelzést el kellett hagyni, hiszen a Népköztársaság kikiáltása után a kormány csak önálló magyar hadsereggel rendelkezett. Erre utasítás is érkezett, mikor 1919. január 25-én Bőhm Vilmos megbízott hadügyminiszter előírta a magyar előtag bevezetését a fegyveres erők alakulatainak megnevezése előtt. Igaz, a rendelkezésre álló dokumentumokban a magyar jelző használatát nem tartották be következetesen. Találtam közöttük „magyar 37. gyaloghadosztály parancsnokság” és „37. győri gyaloghadosztály” megnevezést is. A város háziezrede 1919. március végéig mint „volt cs. kir. 19. gyalogezred”, vagy csak egyszerűen, „19. gyalogezred” kerül említésre a forrásokban, de találkoztam a „19. közös gyalogezred” megnevezéssel is. Március végétől következetesen a „Kisalföldi 19. gyalogezred” elnevezés a használatos. A volt cs. kir. 11. tábori vadászzászlóalj nevét 1919. évi feloszlatásáig minden dokumentumban jelző nélkül, mint 11. vadászzászlóalj tüntették fel. 45 GyMJVL, 4B 1402 tanácsi iratok. 50 GYŐR sz. kir. város és GYŐRVÁRMEGYE útmutatója 1915. évre (Győr, 1915, Pannónia könyvnyomda). 5) GyH, 1918. 12. 18. (285.) 20
