Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)
TORMA Béla Gyula: Győr th.j. város és katonai helyőrsége a Magyar Nemzeti Tanács létrejöttétől a Magyar Királyi Honvédség megalakulásáig 1918-1921
Torma Béla Gyula Januárban a 37. hadosztály meggyengült csapataival már a Duna-menti demarkációs vonalon bontakozott szét. A tüzérezred-, tüzérosztály- és pótüteg parancsnokságot a hadosztály parancsnokság új állomáshelyére, Győrbe vezényelték,43 Közben ne feledkezzünk meg a gyalogságról sem! A 37. hadosztály alá rendelt 13. gyalogezred parancsnokság 1919. január hó 13-án jelentette Magyaróvárról az akkor már Győrbe áttelepült magyar 37. gyaloghadosztály parancsnokságnak, hogy az ezred zászlóaljai Pozsony védelmében 1918. november és december hónapban példás önfeláldozással végezték a karhatalmi szolgálatot. Ebben kitűnt Bánó Kálmán őrnagy, I. zászlóaljparancsnok. Az ezredparancsnokság a Bánó-zászlóaljat több ízben dicséretben részesítette. Bánó Kálmánról a későbbiekben még hallunk.44 A csehszlovák csapatok januárban megszállták a Dunától északra eső területeket. Január 10-én bevonultak Komáromba.45 Ezt követően a Magyar Népköztársaság fegyveres erőinek feladata a demarkációs vonal védelmére helyeződött át. A fenti történetek jól példázzák, hogy a parancsnokságok és alárendelt alakulatok nem adták fel békésen történelmi helyőrségeiket. Kicsit előre futottunk történetünk katonai vonatkozásának hadműveleti fejleményeiben. Időközben Győrben is fontos események történtek, melyekről szólni kell, hogy megtaláljuk az események kapcsolódási pontjait. Kezdjük a novemberi történésekkel! A csehek bevonulása után, a pozsonyi magyar helyőrség: Pozsonyi Katonai Kerületi Parancsnokság, a 37. honvéd hadosztályparancsnokság és 37. tüzérdandár parancsnokság (parancsnok Naményi Viktor alezredes) Győrbe evakuált. 1919. január 7- én a 37. hadosztályparancsnokság 1. sz. parancsa már Győrben jelent meg, Lőrinczy Béla ezredes aláírásával, melyben tájékoztatja az alárendelteket, hogy „a 37. hadosztály parancsnokság Győrbe helyeztetvén át, működését ott f. hó 4-én megkezdte. Ugyanezen időponttól a karhatalmi parancsnokság és a 37. tüzérdandár parancsnokság is. ”46 Urinczy ezredes a 2. sz. parancsában, január 9-én ismerteti a 37. hadosztály „hatáskörét”, mely „északra a Dunáig terjed”. A parancsban megjelenik a „Duna-vonal” védelmének irányelve, mely szerint >yA 37. hadosztály karhatalmi csoportjának f. év január 7-ről kelt 166 kh. sz rendelete alapján, a Duna vonalának, mint végső demarkációs vonalnak az átlépése meggátolandó. ” A parancsból kiderül, hogy a Duna-vonal védelmét „védőszakaszokra” osztották fel. A hadosztály keleti védőszakasza az „esztergomi védőszakasz”, mely az Ipoly torkolatától Dunaalmásig (kizárólag) terjed. A védőszakaszhoz jobbról csatlakozott az Ipoly-menti „váci védőszakasz” parancsnokság, balról pedig a „komáromi védőszakasz” parancsnokság. A 37. hadosztály anyagaiból megismerjük, hogy a hadosztály március végéig folyamatosan szervezte az esztergomi, váci, komáromi, győri, ma43 Bialoskurski, 306. o. 44 HM HIM HL, II. 1003. fondszám, (39. doboz), 37. győri gyaloghadosztály szervezési csoport anyaga. 45 DH, 1919. 01.12.(5.) 46 HM HIM HL, 11.1003. fondszám, (39. doboz), 37. győri gyho. 18
