Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)
HORVÁTH JÓZSEF: Újabb adalékok a 18. századi győri magánkönyvtárak történetéhez
Horváth József Item Karl des zwölftens Königh in Schweden Lebensbeschreibung in 8m E^en könyvek pedig nagyobb résként avéttak, és sgakadogottak.” E jegyzék tehát összesen 18 könyvre utal, melyek közül négy német, hét-hét pedig latin, illetve magyar nyelvű volt. Formátumra nézve a nyolcadrét a leggyakoribb, csupán egy-egy ívrét, illetve negyedrét képez kivételt; ez nyilván a kötetek gyakoribb használatát is segíthette. Ez utóbbit megerősíti a jegyzéket lezáró - valószínűleg a leltározók által odavetett — megjegyzés a könyvek állapotáról, szakadozott — nyilván a használat során megrongálódott — voltukról. A könyvek tartalmát vizsgálva feltűnő, hogy három Bibliája is volt, melyek közül a német nyelvű éppen hallei kiadásban volt ott könyvespolcán, aligha véledenül — hiszen a győri evangélikusok hallei pietista kapcsolatai meglehetősen közismertek a téma kutatói körében.15 Legyen elegendő itt és most csupán a Wittenbergben tanult, de Halléban is gyakran megforduló győri tőzsér-ivadék Torkos András nevét említenem, akit 1698-ban a győri evangélikus iskola rektorává, 1707-ben pedig evangélikus lelkésszé választottak, és itt működött az 1730-as évek közepén bekövetkezett haláláig. Hatása nemcsak lelkészi, de irodalmi működése miatt is jelentős.16 Az a tény, hogy az egyik magyar nyelvű Biblia Szenczi Molnár Albert kiadásában volt birtokában, már önmagában megerősítheti azon véleményünket, hogy protestáns felekezethez tartozó örökhagyóval van dolgunk; és valószínűsíti azt is, hogy a harmadik — nyolcadrét formátumú, tokban őrzött — Biblia is protestáns kiadású volt. Ennek kapcsán talán nem érdektelen Trócsányi Zoltánt idéznem: szerinte a protestáns Biblia a 18. században 26 kiadásban jelent meg, együttesen kb. 130 ezer példányban!17 A jegyzékbe ötödik tételként felvett „Engesztelő AldogaE a fentebb említett Torkos András győri evangélikus lelkész híres munkája, mely először éppen Halle-ban jelent meg 1709-ben; később számos kiadást ért meg, esetenként valószínűleg hamis impresszummal! Egyik, 1745 körüli kiadása például „Norinbergában” impresszummal jelent meg, de „találtatik Sopr. Schrabs G. Mihál compactornál” megjegyzés olvasható benne.18 A „Boldog Halál Szekere" idősebb Aachs Mihály egyik, ez idő tájt nagyon kedvelt munkája, mely 1702-ben Strassburgban, 1708-ban pedig Lőcsén jelent meg.19 Ugyancsak Aachs Mihály a szerzője annak a két munkának, melyeket az alábbi tétel rejt: ,y3rany-Eáncz zengedezpvel együtt". Az „Arany láncjj című kötetnek 1746 előtt fél tucatnyi kiadása jöhet számításba; a „Zengedezp mennyei kaA című munkának kb. hasonló számú. Olyan kiadást, melyben a kettő együtt jelent meg, a témával alaposabban foglalkozó Szelestei Nagy László hármat ismer: 1696-ból, 1703-ból és 1726-ból — tehát ezek va15 Ld. pl.: CSEPREGI 2000. 21-28. o. 16 Torkos András életéről és működéséről röviden ld.: SZINNYEI XIV. köt. 311-312. hasáb. 17 TRÓCSÁNYI 1941. 32-33. o. 18 Vö.: PETRIK VII. köt. 534. o.; az 1709. évi hallei, valamint 1736. évi lipcsei kiadását említi: SZINYNYEI XIV. köt. 311-312. hasáb. '9 SZINNYEI I. köt. 1. hasáb. 136
