Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)

VARGA CSABA: „Armbrust Lajos kocsi gyártó” a győri Czuczor Gergely utca 19. szám alatt

Armbrust bajos kocsi gyártó kínálja klasszikus kocsijait és automobilizmusra áttérésének termékét egyaránt. Mert készáruként egyaránt rendelkezésre állanak a győri cégben „francia gyártmányú kerék­párok, motorkerékpárok, automobilok”; esetleg már ekkortól megrendelhetők tőle motorkerékpár-oldalkocsik csakúgy, mint kifejezetten „szabadalm.29 oldaltjáró giggek” (amiknek hirdetései a Pesti Hírlapban „ruganyos oldaljátékkal” 1912 nyarától,30 a Közte­lekben pedig mint „oldaltjáró, alacsony, könnyű, ideálisan praktikus” termékek 1927 nyarán31 jelentek meg) — és egyre egyértelműbben tűnik fel a jelzés, hogy kocsiraktárát kiárusítja, mert fogatok helyett ezután a „modern autó- és gépjárműgyár­tás” termékeivel szolgálja majd ügyfeleit. Ti. ebben a füzet-prospektusban teszi közzé talán 1927-ben, hogy „Üzememet modern autó- és gépjárműgyártáshoz szükséges gé­pekkel is bővítem ki, mely alkalommal a raktáromon levő kocsikat lehető legolcsóbb áron elárusítom.” Leánya emléke szerint — miközben az Országos Iparegyesület által Budapesten rendezett III. Országos Kézművesipari Tárlat kiállítói közt még szerepel32 — ténylege­sen 1928-ra következhetett be az, hogy lépésről lépésre „a kocsigyártás megszűnt, a raktár lassan kiürült”. Ekkor Armbrust Lajos bár 67 éves, mégis megfáradt idős embernek érezte magát; és valóban, egy teljes váltás pénzügyi alapjainak a lassan betörő világgazdasági válság recessziója közepette történő megteremtéséhez, egy új üzemsor felépítéséhez és min­dezek logisztikai levezényléséhez s napi menedzseléséhez alig lehetett már ereje. A motorkerékpár-oldalkocsi gyártásáig, mint láttuk, még maga jutott el. Első gyermekéről, IFJ. ARMBRUST LAJOSról tudjuk,33 hogy négy év népiskolai és négy év reáliskolai végzettséggel idővel motorszerelő képzettséget szerzett, majd a vi­lágháború végén a Graz melletti Thalerhof repülőterén léghajós katonának képezték ki,34 szenvedélyesen űzte a motorsportokat,35 valamint hogy legalábbis 1926-ban — 25 Lásd a 21. jegyzetet. 30 Pl. Pesti Hírlap 34 (1912. június 8.) 136, 31. o. -— hasonlóképpen (június 13.) 140, (június 16.) 143, (júni­us 20.) 146 — és (július 4.) 157, 30. o. 31 Pl. Köptelek 37 (1927. június 2.) 44, 873. o. és 37 (1927. június 5.) 45, 902. o. 32 Ld. III. Országos Kézművesipari Tárlat Betűrendes és helynévsor, szerk. Dálnoki-Kováts Jenő ([Budapest]: Országos Iparegyesület [Budapest: Hungária Nyomda] 1928) 144 o. és sajtójelentésként pl. 8 Órai Újság XIV (1928. szeptember 5.) 204, 8. o. 33 Ez a mai tudás sajnos egy olyan dossziéban rejlő néhány levélből, fényképből s feljegyzésből adódik, amik az idézett könyvem (27. jegyzet) 2016 decemberi megjelenése utáni hónapokban kerültek elő egykori pécsi családi lakásunkban anyánk győri leánykoráról s az eljegyzése körüli győri és pécsi, sűrű levélváltás­okból felidézhető történésekről. Legidősebb bátyjáról semmi érdemlegeset nem tudván így az egykori üzemi címen kerékpárkereskedőként bizonyosan ismert harmadszülöttre gondolhattam csak az automobi­lizmusra áttérés sikertelen megkísérlőjeként is. így informáltam s értelmeztem az általam közvetített ada­tokat és átadott fotókat a Takács János által publikálni kívánt összképhez — ‘Győri motorkerékpár­építők’ Veterán Autó és Motor 2015. január, 26-29. o. (a vonatkozó első fejezet 26-27. o.) —, s termé­szetszerűleg e szellemben fogalmazódott saját könyvem is. 34 Egy tustollal aláírt bőrruhás pilótaszemüveges fényképen azonosítja így magát: „Pilot. Armbrust Lajos. Flek. 3. Thalerhof. 1917. XII. 31.” BONHARDT ATTILA ezredes, a Hadtörténelmi Levéltár és Irattár veze­tője kísérli meg feloldani először (LEV/1227-1/2017. // 2017. augusztus 29.) e rövidítéseket, amiket majd a bécsi kirendeltség vezetője, SzÁMVÉBER NORBERT sz. alezredes pontosít (486-1/2017/LBK. // 2017. szeptember 22.) a fellelhető dokumentum szíves megküldése kíséretében, akiknek előzékeny segít­125

Next

/
Oldalképek
Tartalom