Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)
TORMA Béla Gyula: Győr th.j. város és katonai helyőrsége a Magyar Nemzeti Tanács létrejöttétől a Magyar Királyi Honvédség megalakulásáig 1918-1921
Győr th.j. város és katonai helyőrsége... 1918—1921 Tanács győri szervezetének intézkedései állnak. Győrvármegye tisztikara élén Szabó István főispánnal és Németh Miklós alispánnal a Nemzeti Tanács mellé állását deklarálja, a kath. papság, a tantestületek szintén. Batthány Tivadar gróf belügyminiszter felkérte Szabó István főispánt hivatala továbbvitelére. ” November 16-án a Köztársaság kikiáltását népgyűlés ünnepelte Győrben, a Széchenyi téren. Délután két órakor már több ezer ember tolongott a téren. A munkásdalárda a Fel szocialisták c. dalt énekelte. Mayer Lajos mérnök a Nemzeti Tanács nevében nyitotta meg a népgyűlést. Chalupka Károly a győri polgári radikális párt üdvözletét adta át az ünneplő tömegnek. Kelen Frida a nők tanácsa, Radó Richard dr. a katonaság üdvözletét közvetítette.10 A Népköztársaság kormánya Győrben is biztosította államhatalmi működésének személyi és testületi feltételét. November 21-én Wajdits Bélát, a szociáldemokrata párt győri titkárát nevezte ki a város főispáni teendőkkel megbízott kormánybiztosává. Wajdits azonnal kimondta a közgyűlés illetéktelenségét, és javaslatot tett, hogy a „következő közgyűlés oszlassa fel magát és az új bizottság megválasztásáig a Győri Nemzeti Tanácsra ruházza jogkörét”. Másnap megtartotta székfoglalóját Lippay Zoltán „főispánkormánybiztos”, akiről a helyi sajtó november 12-én adta hírül, hogy a kormány Győrvármegye területére főispáni hatáskörrel kormánybiztossá kinevezte.11 November 28-án már arról szóltak a hírek, hogy a kormánybiztosok hivatalba léptek. „Uppay Zoltán és Wajdits Béla kormánybiztosok ma délelőtt vették át a hivatalt Szabó István főispántól. Tisztelgések nem voltak. Uppay Zoltán hivatalukban keresi fel a tisztikar tagjait. Wajdits Béla hivatalbavétel után átment a városházára, ahol Tarkas Mihály polgármesterrel tárgyalt. ”12 A város első intézkedései közé tartozott a közrend és közbiztonság megteremtése érdekében a nemzetőrség fölállítása. Szervezetére, feladataira és alárendeltségére pontos képet ad Farkas Mátyás polgármester 3798/1918 pm. számon közzétett Felhívása13: „Felhívás A magyar hadügyminiszter Magyarország népéhez a katonákhoz munkásokhoz es polgárokhoz intézett felhívást közöl velem, mely szerint a Nemzeti Tanács megbízásából elrendelje, hogy a rend és közbiztonság fenntartására az arra önként jelentkező hazafias elemekből nemzetőrség szervezendő. Ezen nemzetőrsége minden már otthon levő katona (tiszteket beleértve), testileg alkalmas- munkás és polgár beléphet. Az osztagok a helyi viszonyok szerint szakasz század, illetve zászlóaljakba tagozandók. Ezen nemzetőrség célja a közrend, valamint a vagyon- és személybiztonság fenntartása, szervezésileg a meglevő rendőrséggel és tűzoltósággal egyesítendő és a városi rendőfőkapitánynak rendelendő alá. A nemzetőrség tagjai csakis rövid begyakorlásra, készültségi, járőr és őrszolgálatra lesznek megfelelő felváltással kötelezve, karhatalmi célokra azonban a nemzetőrségnek osztaga teljes létszámával kell kivonulnia. A nemzetőrség minden tagja napi 30 korona díjazásban részesül, egyéb kedvezmények 10 Sády: 1918. november 17., 565. o. 11 Sády: 1918. november 22., 566. o. és 1918. november 12., 564. o. 12 Sády: 1918. november 28., 567. o. 13 GyH, 1918. 11. 06. (249.) 11
