Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)

B. STENGE CSABA: A győri vagongyár egy különleges berepülőpilótájának életútja

jB. Stenge Csaba Vaskeresztet. Német vonalról a kitüntetések adományozása sokkal jobban átlátható és rendszerezett volt. A vadászbombázó pilótáknak repült bevetések után jártak pontok, és bizonyos fix pontszám elérése után automatikusan jártak a kitüntetések. Az első két, németek által kitüntetett magyar vadászbombázó pilóta Bánlaky György főhadnagy és Pánczél Imre hadnagy25 voltak, nemcsak vadászbombázó bevetéseik, de a december 16-án aratott két-két légi győzelmük okán is, illetve Bánlaky esetében a század vezetése is beleszámított a korábbi adományozásba. Lukács Ottó német II. osztályú Vaskeresztjének adományozási okiratát 1943. ja­nuár 12-ére datálták, magát a kitüntetést — csoportos adományozásként, több más va­dászbombázó pilótával, köztük Szentgyörgyi Dezsővel, a későbbi legeredményesebb magyar vadászrepülővel együtt — 1943. március 13-án adták át Poltaván. A német ki­tüntetések csoportos átadásakor a haditudósítók számos fényképet készítettek a ma­gyar vadászbombázó pilótákról. Hazatérte után, mivel Lukács Ottó magyar viszonylatban már igen tapasztalt Bf 109 pilótának számított, 1943. július végén a győri Magyar Waggon- és Gépgyárhoz (MWG) került a felfutó Messerschmitt Bf 109 gyártáshoz berepülő pilótának és ebben a pozícióban maradt a háború végéig. Első Bf 109 berepülését Győrben 1943. július 31-én hajtotta végre, míg a legutolsót 1944. november 4-én (itt egyébként győri gyártá­sú, illetve nagyjavítású egyéb típusok berepülését is végezte, így Fw 58, Ar 96 A, CR.42, Fi 156 és Bü 131 berepüléseket is hajtott végre; legutolsó berepülési feladatát egy Bücker Bü 131-essel 1944. december 29-én repülte).26 Győri berepülő pilóta pályafutása során egy ízben történt vele komolyabb repülő­­esemény: 1943. december 27-én Győrből felszállva Burgenlandban, Parndorftól 2 km­­re nyugatra szállt hasra egy Messerschmittel, minden bizonnyal motorhiba miatt. A gép — egy fennmaradt fotósorozat tanúsága szerint - valószínűleg a GN+GN rádió hívójelű Bf 109 G-6-os volt (WNr. 760057, magyar gyári szám 95084).27 Sok berepülő feladata közül kiemelendő, hogy 1944. július 11-én ő repülte be Győrben az MWG által a 100., magyar légierőnek átadott Bf 109-est is, a V.850 lajst­romjelű gépet.28 Ebben a hónapban, 1944 júliusában nevezték ki tartalékos zászlósból tartalékos hadnaggyá is.29 25 Pánczél Imre (Pécs, 1920. június 13. - Kodubec, 1943. január 11.) életéről, pályafutásáról lásd B. Stenge Csaba: Elfelejtett hősök. A magyar királyi honvéd légierők ászai a második világháborúban. Budapest, Zrínyi, 2016. 251-258. o. 26 Lukács Ottó Repülő Leírása nyomán (másolata a szerző birtokában). 27 Lukács Ottó Repülő Leírása nyomán (másolata a szerző birtokában). A géptörésről fennmaradt fotókat minden bizonnyal nem véletlenül őrizte meg a pilóta. Bár a hátoldalukon nincs semmilyen felirat, csak egy 1944. február 21-ei bélyegző, mely csak azt bizonyítja, hogy mindenképpen ennél korábbi keletkezésűek. (Ez lehetett talán az előhívás napja.) A rádió hívójelhez tartozó magyar és német gyári számról lásd a Ma­gyar Waggon és Gépgyár Repülőgéposztályának fennmaradt iratanyagát: MNL Győr-Moson-Sopron Me­gye Győri Levéltára XI/15. 436. doboz, Repgépszámozások 1943. 28 Lukács Ottó Repülő Leírása nyomán (másolata a szerző birtokában). 29 Honvédségi Közlöny (Személyes ügyek), 1944/31. sz. július 20. 646. o. 118

Next

/
Oldalképek
Tartalom