Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 37/2016 (Győr, 2016)
GALAMBOS KRISZTINA: Adalékok a győri bolgárkertészek történetéhez
Galambos Krisztina nyege az öntözés volt, az ágyakat az árasztásnak megfelelően alakították ki. Először a retekfélékkel foglalkoztak, aztán szezonálisan következett az újhagyma, saláta, korai káposzta, karalábé, karfiol, paprika, paradicsom. Spenótot késő őszig, ha az idő) árás engedte, decemberig tudtak szedni. Dinnyével kevésbé foglalkoztak, zöldbabbal és borsóval egyáltalán nem. Késő este tették kocsira az árut és hajnali sötétben indultak piacra: szerdán, szombaton és vasárnap. A Móricz Zsigmond rakpart 4. szám alatű pincében raktározták a piaci asztalokat, ide kerülhetett volna a megmaradt zöldség, de inkább csökkentették az árát, sőt végül ingyen odaadták, hogy minden nap friss árut kínálhassanak. Demeter nap történt az elszámolás. A gazda a költségek levonása után a tiszta hasznot osztotta fel a kompánia tagjai között. A munkások 1 munkaegységet, dramot kaptak, a gazda 2 dramot, az asszonyok fél dramot kaptak. A második világháború végéig volt jellemző, hogy télre a kompánia nagyobb része visszautazott Bulgáriába; akik maradtak, vigyáztak az itt hagyott javakra. 1945 után fokozatosan csökkent a bolgárkertészek által megművelt terület. A Doncsev család bolgárkertészete Szabadhegyen volt, a mostani Páva utcában 1947- ig bérelték ezt a területet, majd saját földet vásároltak a Fehérvári úton. Ezen a környéken több család is létesített bolgárkertészetet, a földterületeket azonban először a szerveződő termelőszövetkezet, majd az épülő Házgyár miatt lassanként kisajátították. A győri bolgárkertészek nem léptek be a termelőszövetkezetbe. Az 1960-as években már nem tudtak megélni a kertészetből, a nagyüzemi termelés által megszabott alacsony árakkal nem tudtak versenyezni, ezért többen gyárakban, üzemekben vállaltak állást; a következő generáció pedig már nem folytatta a kertészkedést. Szokások, hagyományok Az áttelepültek országuk különböző részeiről érkeztek, ezért kultúrájukban, szokásaikban is eltérő elemek mutatkoztak; de nemzeti és családi hagyományaikat hazájuktól távol is megtartották. Nem vették át a magyar szokásokat, mert néhány év itt tartózkodás után visszatértek Bulgáriába. A Győri Közlöny 1889-ben számolt be egy névnapi ünnepségről, melyre a győri polgárok közül is sokakat elhívtak. Az akkor itt tartózkodó három bolgár lány és a bolgárkertészek bemutatták a vendégseregnek bolgár nemzeti táncukat.44 1907-ben a görögkeleti egyháznak húsz tagja volt Győr városában, akikhez a bolgárkertészek körülbelül nyolcvanan csatlakoztak.45 Két évvel később a görögkeleti bolgárok elhívták Gyurgyevics István görögkeleti papot, hogy megáldja új telepeiket Újvárosban és Nádorvárosban; a szertartást este ünnepi vacsora követte, melyen részt vett Demetrovics Szilárd nyugalmazott rendőrkapitány, hitközségi elnök és Zechmeister Kálmán ipartestületi elnök is.46 44 Érdekes névnapot tartanak. In: Győri Közlöny, XXXIII. évf. 88. sz. (1889. júl. 28.) p. 5. 45 Mise a görög-keleti templomban. In: Győri Hírlap, 50. évf. 52. sz. (1907. márc. 3.) p. 6. 46 Görögkeletiek ünnepe Győrött In: Dunántúli Hírlap, XVII. évf. 93. sz. (1909. aug. 10.) p. 3. 98
