Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 37/2016 (Győr, 2016)
GALAMBOS KRISZTINA: Adalékok a győri bolgárkertészek történetéhez
Galambos Krisztina kertészektől és mégis haszonnal tudták eladni.37 Az állami telep körül a kezdetektől nem mentek rendben a dolgok. A város eredetileg Bujdosó János és Gáspár István lajosmizsei lakosokkal kötött 1914-ben 25 évre szóló szerződést, hogy kedvezményes feltételek mellett kertészetet létesítsenek. Bujdosó János és társai részben a katonai behívás, részben pedig az egymás közti vita miatt elhagyták a várost. A kertészetet ezután Kállay Sándor állami kertész kezelte, tőle vette át a város 1916 tavaszán.38 Az 1930-as, 40-es években újabb családok települtek Bulgáriából Győr városába, többségük végleg. Szabadhegyen, Jancsifaluban, Gyárvárosban béreltek földterületeket, itt hozták létre kertészeteiket. (A helyi sajtóban megjelent rövid hírekből ismerjük Gorcsó Alexander39 és Angele Petko40 bolgárkertészek nevét.) Ekkorra a zöldségtermelés sokat fejlődött, Győrött és közvetlen környékén 20 magyar kertész foglalkozott bolgárrendszerű zöldségtermeléssel kb. 120 kát. holdon. Mindegyikük önállóan művelte a területét, míg az itt élő kb. 120 bolgárkertész 10 csoportban dolgozott 200 kát. holdon. A magyar és a bolgár kertészek közötti konkurenciaharc tovább mélyült. Nem volt könnyű a verseny a magyarok számára, mert a bolgárok részes társakkal dolgoztak, csak az őszi elszámoláskor fizettek nekik. A bolgár kormány is segítette őket, Budapesten bankot nyitottak számukra, ha szükséges volt, különösebb feltételek nélkül alacsony kamat mellett folyósítottak kölcsönt. Ugyancsak Budapesten 200.000 pengő bolgár államsegéllyel magkereskedést hoztak létre számukra. A magyar zöldségkertészeknek ezzel szemben hetente fizetnie kellett napszámosaikat, kölcsönhöz viszont nem jutottak. A magyar kormány korábban melegágyi ablakokkal támogatta a bolgárrendszerű kertészeteket; ez a támogatás forma az 1930-as évekre megszűnt.41 A második világháború ideje alatt több alkalommal gyűjtést kezdeményeztek. 1945- ben Mihoff Miklós és Szimenov Gani bolgárkertész gyűjtést szervezett társaik körében a háború áldozatainak. A gyűjtés eredményeként a bolgár Vöröskeresztnek 739 pengőt, a győri Bajtársi Szolgálatnak pedig 889 pengőt küldtek el. Az adományozók névsora: Todor Toncseff, Dimitar Kolcsev, Stefan Stefanoff, Hrisito Pazvanoff, George Ragleff, Hahin Miklós, Todor Doncsev Todorov, Filip Marinoff, Vaszil Kelivanov, Jankov Károly (Győrszentiván), Szimenov Dimiter (Gönyű), Radnoff Péter, Kelivanov Iván, Marko Dimitroff, Rodneff Iván, Marin Doncsev, Dimitroff Rudi.42 37 A közönség élelmezése. In: Győri Hírlap, 58. évf. 170. sz. (1914. júl. 17.) p. 2. 38 GYMJVL: Győr Szabad Királyi Város Tanácsának iratai 1914. VII 912/153. 39 Betörés egy bolgárkertésznél. In: Győri Hírlap, 78. évf. 178. sz. (1934. aug. 8.) p. 4. 40 2000 pengő pénzjutalmat. In: Győri Nemzeti Hírlap, 10. évf. 54. sz. (1945. márc. 8.) p. 3. 41 Ripka Lajos: Győr és környékének zöldségtermelése. In: Győri Szemle, 5. évf 1934. p. 280-286. 42 Bolgárkertészek hazafias szíve. In: Győri Nemzeti Hírlap, 9. évf 4. sz. (1944. jan. 6.) p. 3. 96
