Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 37/2016 (Győr, 2016)

BAGI ZOLTÁN „Azmikor az vaspléhből csinált torony tetejére helyheztetett kakas megszólalna”

Bagi Zoltán Péter

Előzmények

A tizenöt éves háború második évében az alsó-magyarországi hadszíntéren megjelent oszmán fősereg sikerrel vívta meg Győrt, amelyet védői 1594. szeptember 29-én szabad elvonulás fejében adtak fel.5 Mátyás főherceg a pozsonyi táborban látta, milyen következményekkel járt a Bécs védelme szempontjából kiemelkedő fontosságú erődváros eleste. 1594. október 20-án az uralkodónak írt levelében arról számolt be, hogy a katonák, főként a magyarok úgy viselkednek, mint akiket fejbe vágtak. Ráadásul az előző napon Christoph von Teuffenbach zu Mairhofennél, a felső-magyarországi főkapitánynál6 járt Rákóczi Zsigmond, Illésházy István és Joó János, ahol is előadták, hogy amennyiben az uralkodó nem tesz valamit, úgy meghódolnak az Oszmán Birodalomnak.7 Feltehetően ez is hozzájárult ahhoz, hogy Wolfgang von Unverzagt 1594. október 30-án és 31-én is azzal a javaslattal fordult az Udvari Haditanácshoz, hogy a Mátyás főherceg vezetése alatt sebtében összegyűjtött hadak használják ki Szinán nagyvezír elvonulását a hadszíntérről, és támadják meg a szinte védtelen Győrt.8 Ez azonban nem valósulhatott meg, mivel a télre forduló időjárás megakadályozta a hadműveletek folytatását.9

5 HATVANI (Horváth) Mihály: Magyar történelmi okmánytár a brüsseli országos levéltárból és a burgundi könyvtárból. III. kötet (1553—1608). Pest, 1859. 63.; ILLÉSHÁZY István nádor följegyzései 1592— 1603. Közli KAZINCZY Gábor. Pest, 1863. 17-18.; PECSEVI Ibrahim tarikhjából. In: Török történetírók. III. kötet (1566—1659). Fordította KARÁCSON Imre, sajtó alá rendezte SZEKFŰ Gyula. Budapest, 1916. 71-193., 104-110.; KJÁTIB CSELEBI fezlikjéből. In: Török történetírók. III. kötet (1566-1659). Fordította KARÁCSON Imre, sajtó alá rendezte SZEKFŰ Gyula. Budapest, 1916. 200-388., 220-230.; LENGYEL Alfréd: Győr eleste és visszavétele a valóság tükrében. Hadtörténelmi Közlemények 6. (1959: 2. sz.) 167—221., 167-205.; IVANICS Mária: A Krími Kánság a tizenöt éves háborúban. Budapest, 1994. 75-82.; PÁLFFY 1999. 208-210.; TÓTH Sándor László: A mezőkeresztesi csata és a tizenöt éves háború. Szeged, 2000. 154-163.; ORTELIUS, Hieronymus Augustinus: Chronologia oder Historische Beschreibung aller Kriegsempörungen und Belagerungen in Ungarn auch in Siebenbürgen von 1395. Nürnberg, 1602, Reprint: Győr, 2002. 66r-70v.; ISTVÁNFFY 2009. 167-180.

6 PÁLFFY Géza: Kerületi és végvidéki főkapitányok és főkapitány-helyettesek Magyarországon a 16—17. században. Történelmi Szemle 39 (1997: 2. sz.) 257-288. 272.

7 Österreichische Staatsarchiv (ÖStA) Kriegsarchiv (KA) Alte Feldakten (AFA) 1594/10/9. A magyar főurak meghódolásáról lásd: TÓTH Sándor László: A „szináni ajánlat”. Oszmán vazallus államok létesítésének terve 1593-ban. Aetas 17 (2002: 1. sz.) 97-110.

8 ÖStA KA HKR - Wien Protokoll (Prot.) Expedit (Exp.) Bd. 192. Fol.: 466r. No. 194.; ÖStA KA HKR -Wien Prot. Exp. Bd. 192. Föl.: 466r. No. 199.

9 PECSEVI 1916, 111-112.; KJÁTIB CSELEBI 1916, 231. Az úgynevezett „kis jégkorszak”, amellyel a 14. és 19. század közötti gleccser előrenyomulások időszakát jelölik, egyik leghidegebb időszaka a 16-17. század fordulójára esett. Az 1550-es évek közepének meleg, száraz nyarai a század végére egyre hűvösebbé és csapadékosabbá váltak. Az 1580-as évek közepén az alpesi gleccserek előrenyomultak és ez a folyamat egészen a századfordulóig tartott. Ennek következtében az éves középhőmérséklet ádagosan 1,2-1,4 Celsiusszal lett alacsonyabb, mint korábban. Ez azt jelentette, hogy a telek egyre hidegebbé, zordabbá váltak, míg a meleg nyarakat hűvösek váltották fel, amelyek ráadásul egyre csapadékosabbak is voltak. A klímaváltozás a Kárpát-medencét sem kerülte el. A 16. század közepétől kezdődő hideg időszak tetőpontja az 1595 és 1602 közötti évekre esett. Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1700-ig. A feljegyzéseket feldolgozta: Réthly Antal. Budapest, 1962. 102-117.; RACZ Lajos: A középkor és a kora újkor éghajlattörténetéről. Agrártörténeti Szemle XXXI (1989: 1-4. sz.) 118-147. 129-147.; ÁGOSTON Gábor — OBORNI Teréz: A tizenhetedik század története. Magyar Századok s. Budapest, 2000. 86-88.;

6