Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 37/2016 (Győr, 2016)

PÁL ISTVÁN: Gyáros, egy győri születésű brit vállalkozó beszervezésének tervezete és bukása

Pál István mielőbbi tisztázására adott utasítást.49 Mindazonáltal a Központ nem zárta ki, hogy a jelölt magyar hazafias beállítottsága és a MODEX külképviselet biztosítása révén be­vonható lesz.50 Igaz, a sorozatos hazugságainak okát még mindig nem tudták megma­gyarázni, hogy ez a szokásos nagyképűség volt részéről vagy az elhárítás kombinációja. Budai a beszervezést csak úgy látta célszerűnek, ha sikerül meggyőződni az elhárítás szerepéről és kompromittáló vagy anyagi alapon mód nyílik a visszafordítására.51 Ami­kor Stolczer augusztus első napjaiban ismét Magyarországra készült, a BM az ARTEX- ben két, nem azonosítható ügynököt — fn. „Kürtös” és „Rózsavölgyi” - kívánt moz­gósítani, de a második szabadságon volt, akárcsak a londoni titkos munkatárs, Báthori. Krámer József, a százados egykori társadalmi kapcsolata, aki a MODEX referense volt a Külkereskedelmi Minisztériumban (KKM), ugyancsak bekapcsolódott. A hírszerzés ugyanakkor felkészült arra, hogy Stolczer a szállodában felszed egy nőt, akit majd be­számoltatnak, ám ez a lehetőség kiesett, ugyanis feleségével jött. Szikla ezzel párhuza­mosan megszervezte Stolczer külső figyelését, csakhogy a szállodai szoba III/e rend­szabály szerinti ellenőrzésére a Margit-szigeti Nagyszállóban nem voltak adottak a fel­tételek. Az egykori londoni rezidens úgy készült, hogy operatív tisztként bekapcsoló­dik az ügybe. Krámer a Magyar Kereskedelmi Kamara (MKK) piackutató osztályának munkatársaként mutatta volna be Sziklát, aki az angol gazdasági életről kér útmutatást egy tanulmányhoz egy olyan üzletembertől, aki évek óta két magyar külkereskedelmi vállalat állandó képviselője a szigetországban. Stolczer esetleges kérésére Szikla a hiva­tali telefonszámát, ugyanakkor „Barabás Titkárság” — a Kallós Ödön (1917—1989) MOGURT vezérigazgató, később kamarai elnök által vezetett részleg52 — betoldással az MKK címét adta volna meg. Stolczer tanulmányozása ekkor már inkább arra irá­nyult, hogy a pénzügy és a kereskedelem területén van-e személyes hírszerző potenci­álja. A hírszerzés azt is fel szerette volna mérni, hogy a célszemély üzleti tevékenysé­gében milyen súlyt képvisel a magyar vonal. Tervezi-e ennek kiszélesítését, ha igen, mi­lyen irányban, továbbá az sem volt lényegtelen, hogy hajlandó-e félig — meddig illegális tranzakciók lebonyolítására (switch, embargós, stb.). Ezzel párhuzamosan kérdéses volt, hogy operatív szempontból lehet-e támaszkodni magyar származására, elismeri-e az új társadalmi rendszer eredményeit, hajlandó-e segítséget nyújtani. Szikla a nemzet­közi politika legfontosabb kérdésein túl a „nyugatnémet fasiszta veszély” kérdéséről tervezett vitatkozni a célszeméllyel, mondván: erre minden bizonnyal érzékenyen fog reagálni. Végül, de nem utolsósorban szenvedélyei — a nőzés és az italozás — kihasz­nálhatóságának lehetőségeit kívánta megvizsgálni, valamint pontos életrajzát felderíte­ni.53 A BM II/9-b alosztály — a Környezettanulmányozó és Figyelő Osztály nyugati ál­49 ÁBTL — 3. 2. 4 — K - 319/T — [„Gyáros”] — VI/7. sz. utasítás „A”-tól. — Barna elvtársnak! London. — Tárgy: Gyáros ügye. - Budapest, 1960. V. 24. 55. 50 ÁBTL - 3. 2. 4 - K - 319/T - [„Gyáros”] - Tárgy: „Gyáros”. - Budapest, 1960. VII. 14. 82. 51 ÁBTL - 3. 2. 4 - K - 319/T - [„Gyáros”] - 12. melléklet - Tárgy: Gyáros ügye. 80-81. 52 UNGVÁRY, 2013: 1530. 53 ÁBTL — 3. 2. 4 — K — 319/T — [„Gyáros”] - Tárgy: „Gyáros” ügyében Foglalkozási terv. Budapest, 1960. VIII. 2. 58-60. 64

Next

/
Oldalképek
Tartalom