Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 37/2016 (Győr, 2016)
PÁL ISTVÁN: Gyáros, egy győri születésű brit vállalkozó beszervezésének tervezete és bukása
Pál István feldolgozó üzem részvényeinek többsége a gyár egyik igazgatójáé, aki egyben Stolczer barátja és a Műanyag Gyárosok Egyesületének elnökségi tagja. A többségi tulajdonos nagyon szeretett utazni, már többször járt Kínában és a Szovjetunióban, de Stolczer Magyarországra is szerette volna elhozni. A célszemély azt javasolta, hogy a szovjetekhez hasonlóan egy-két magyar szakembert is meghívnának az egyesülethez, hogy a termelési tapasztalatokat átadják, ugyanakkor a főrészvényes Magyarországra utazna az ottani viszonyok tanulmányozása végett. A szovjet fél az együttműködés jóvoltából már 200000 L értékben rendelt műanyag-présgépeket, így a többségi tulajdonos komoly erkölcsi elismerést kapott a Gyárosok Egyesületétől, bár személyes anyagi haszna nem származott belőle. Báthori megfontolásra érdemesnek minősítette a javaslatot. Budai ugyanakkor olyan következtetésre jutott, hogy mivel a célszemély nem tulajdonosa a műanyag üzemnek, anyagi helyzete lényegesen rosszabb, mint feltételezték, így komoly érdeke fűződik a Magyarországról származó importhoz, mint azt a titkos munkatárs meghatározta. Stolczer egyre nagyobb bizalommal viseltetett Báthori iránt, de sógoráról még mindig nem akart nyilatkozni. Az április elejei beutazás alkalmával a célszemély az üzleü kapcsolatok bővítéséről kívánt tárgyalni, mindezt néhány görbe estével összekötve. Budai fontos körülményként tekintett arra, hogy Mrs. Stolczer nagyon szerette férjét, de roppant féltékeny volt rá, így ezen a vonalon kompromittálni lehet.37 Ezzel egy időben a BM II/9-d alosztály — a Környezettanulmányozó és Figyelő Osztály környezettanulmányozó részlege38 — ellenőrzés alá vonta Stolczer magyarországi rokonait, aminek során nem derült fény rendszerellenes magatartásra, viszont a célszemély megközelítéséhez sem várhattak tőlük segítséget. Deák (Deutsch) Ernő, aki 1886. május 23-án született Fülén, családjával 1940-ig Győrben élt, mielőtt a Budapest XIII. kér. Sallai Imre utca 38. szám alá költözött. Deák hosszú időn keresztül a Számviteli Főiskolán matematikusként dolgozott, csak pár évvel 1959-ben bekövetkezett halála előtt nyugdíjazták. 1945 előtt nem tartozott semmilyen politikai szervezethez, viszont az üldöztetés miatt belépett a Magyar Kommunista Pártba. A két munkáspárt egyesítése után a Magyar Dolgozók Pártja (MDP), majd 1957-től élete végéig a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) tagja volt. Özvegye, Bolgár Matild, aki 1891. március 22-én született Győrben, tanárként ment nyugdíjba. Deákné aktívan nem politizált, de a rendszerhez közel állónak lehetett minősíteni. Lányával és vejével rendezett anyagi körülmények között élt a kétszobás Sallai utcai lakásban. Az egyik adatszolgáltató, Boda Lászlóné MSZMP-tag szerint az özvegyasszony egyik rokona Londonban élt, akit ismerősei előtt öccsének aposztrofált, pedig az unokaöccséről volt szó. A szóban forgó személy, aki a megelőző időszak folyamán üzleti célból többször is járt Magyarországon, automatikusan meg is ragadta az alkalmat, hogy nagynénjét felkeresse. Bodáné úgy tudta, hogy az előtte ismeretlen külföldi rokon időnként ruhaanyagokkal vagy gyapjúfonallal szokta megajándékozni Deáknét, azonban lánya szerette volna megtiltani ennek elfogadását. Deák Anna, aki 1921. április 11-én született Győrben, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem adjunktusa volt, érettségi után varrónőnek 37 ÁBTL - 3. 2. 4 - K - 319/T - [„Gyáros”] - Tárgy: Gyáros ügye. - Adta. Báthori. - Jelentés. London, 1960. III. 14. 42^14. 38 PAPP ISTVÁN: A Politikai Nyomozó Főosztály Környezettanulmányod és Figyelő Osztályának szervezetfórténete, 1956—1962. In: Betekintő V. (2011) 4. sz. — betekinto.hu/2011_4_papp - Letöltés: 2015. XI. 29. 60
